Hübner a La Tribune című francia gazdasági lapnak beszélt erről a hét elején, és kijelentései heves visszhangokat váltottak ki a francia kormányban, amelynek vezetője, Jean-Pierre Raffarin szóba is hozta a kérdést csütörtök késő esti találkozóján José Manuel Durao Barroso európai bizottsági elnökkel. Franciaországban belpolitikai ügy is lett a témából, miután az uniós alkotmányról idén tervezett népszavazás vitájában kulcskérdésnek tűnik, hogy meddig mehet el liberalizálásban az EU.
Az említett interjúban Hübner kijelentette, hogy hiba lenne mesterséges korlátokkal megállítani a kihelyezéseket, mert az a vállalatok versenyképességének rovására menne. Hozzátette: inkább – például költségcsökkentéssel – meg kell könnyíteni a cégek unión belüli költözködését, megelőzve ezzel, hogy vállalatok Indiában vagy Kínába keressenek kihelyezési lehetőséget.
Szavai ellen a jobboldali francia kormány több tagja tiltakozott. Pénteken például Michel Barnier külügyminiszter Lettországban tartózkodva kért magyarázatot Hübner gondolataira a bizottságtól, élesen bírálva azokat, mert velük szerinte az EU-biztos a munkahelyek unión belüli munkahely-áthelyezését sugallta. Egy másik miniszter, Claudie Haignerée szerint Hübner nézetei sem a brüsszeli bizottság, sem az unió érdekeit nem szolgálják. Raffarin Brüsszelben arra utalt, hogy Hübner szavai aggodalmat keltenek, mert azt sugallják, hogy sok munkahelynek nincs tartósságot biztosító gyökere, jövője bizonytalan.
A bizottság az elmúlt napokban több ízben kénytelen volt foglalkozni a témával, magyarázva Hübner kijelentéseit, míg Raffarin látogatásának végén Barroso már azt mondta a sajtónak, hogy általánosságban az unión belüli delokalizációt is problémának tartják, amelynek következményei a dolgozókat sújtják. Hozzátette, ha viszont egy cég mindenképpen költözni akar, akkor az európai szemmel gondolkodó bizottság természetesen azt részesíti előnyben, ha nem az unión kívülre, hanem egy másik tagországba költözik. A francia burkolt vádakra reagálva azt is leszögezte: „az igazi fenyegetést nem az jelenti, mint ahogy azt néhányan gondolják, hogy delokalizáció indul meg Franciaország vagy Németország felől egy-egy közép-európai ország felé”.
Hübner szóvivője azt bizonygatta: a lengyel biztos asszony soha nem mondta, hogy támogatná a vállalatok költözködését az unión belül. Hübner emellett ahhoz is ragaszkodik, hogy amennyiben ilyen lépés történik, annak szociálisan teljesen elfogadható körülmények között kell történnie – fűzte hozzá.
Danuta Hübner az interjúban említést tett arról, hogy 2013-ig meg kívánják hosszabbítani annak az uniós szabálynak a hatályát, amely előírja, hogy egy cég, ha regionális fejlesztési támogatást kap, öt évig nem változtathat termelésének helyszínén, illetve ha változtat, a pénzt vissza kell fizetnie, és újabb támogatást nem kaphat. A bizottságnak emellett az az álláspontja, hogy az unió versenyképességének javítása érdekében olyan körülményeket kell teremteni, amely az EU-t vonzóvá teszi a befektetések számára.
Péntekre mindazonáltal a Hübner-interjú hullámai csöndesedni látszottak. Barroso és Raffarin már egyaránt arról beszéltek, hogy az unión belüli átköltözések nem jelentenek fenyegetést a növekedésre és munkahelyteremtésre. A bizottság egy szóvivője szerint a testületnek megvannak az eszközei arra, hogy küzdjön a delokalizácó jelensége ellen. Hübner szóvivője pedig azt válaszolta a pénteken még mindig magyarázatot követelő Barnier-nak, hogy a magyarázatot előző nap megadták miniszterelnökének, keresse nála.
