© AP

Az amerikai Ferris Research piackutató intézet legfrissebb megállapításai szerint elsősorban azzal okoz károkat, hogy az alkalmazottak kénytelenek kibogarászni és törölni levelezésükből a kéretlen elektronikus küldeményeket, illetve segítségért folyamodni cégük nem csak ilyen célokból fenntartott technikai szolgáltató személyzetéhez.

„A költségek akár sokkal magasabbak is lehetnek” – véli Richi Jennings , a Ferris elemzője. „Nem láttunk olyan nagy veszteségeket , mint ami a spam mennyiségéből következne, mert egyre több vállalat igyekszik jobb anti-spam technológiákat alkalmazni.”

Az Egyesült Államokban 2003 óta a cégeket elérő spam mennyisége megötszöröződött, miközben az ezzel kapcsolatos költségek nem duplázódtak meg egészen. Két éve a Ferris az amerikai spam-költsgeket 10 milliárd dollárra értékelte, addig az idén már 17 milliárdra számítanak. Ez az összeg az USA bruttó nemzeti termékének (GNP) 0,17 százaléka. Így könnyű elképzelni, hogy mi oka lehet a cégeknek üzleti tervek szintjén foglalkozni az anti-spam kérdéssel. Különösen a fejlett országokban, ahol a munkaerő költsége magas, jelent egyre nagyobb gondot a produktivitást csökkentő spam volumenének növekedése. Itt a legjobb megoldás a korszerű szűrő szoftverek bevetése lehet.

Az olyan országokban, mint India vagy Kína, a spam volumen viszonylag kicsiny, nem is beszélve a munkaerő-költségekről. Így az elektronikus postaládánkénti spam-költség mindössze a harmada annak, amit az USA-ban mérnek. „Ha pusztán a közvetlenül összemérhető költségeket vesszük figyelembe, akkor ezeknek az embereknek a feladataihoz nyugodtan hozzátartozhat a kéretlen küldemények törlése, oly olcsó a munkaerő” – mondja Jennings.

De a magasabb költségekkel működő gazdaságokban, például Európában, Japánban és az USA-ban, a költségek az egekbe szöknek. Az Egyesült Államokban például az egy postafiókra jutó éves spam-költség 170 dollár az üzleti életben. Németországban ez az összeg már 241 dollárra ugrik fel, mert a kevesebb munkanap és a magas társadalombiztosítási kiadások megemelik a munkaerő-költségeket. (E megfontolásokat figyelembe véve a postafiókonkénti éves spam-kiadások durva becsléssel 100-120 dollárra, mintegy 20-25 ezer forintra tehetők.)

Szinte mindegy, hogy milyen módszereket alkalmaznak a spam kiszűrésére,  mert mindenképpen nagyon megéri. A szerveroldali szűrés talán olcsóbb lehet, mint az asztali gépekre telepített filterek alkalmazása. Egyes vizsgálatok szerint az előzetes szűrési megoldások felhasználónként és évente 132 dollárba kerülnek, az utólagos szűrés pedig 217 dollárba. Ezzel szemben, ha nincs spam-szűrés, s a kéretlen üzeneteket a felhasználóknak kell kigyomlálniuk, a költségek 718 dollárra is felugorhatnak.

„Különlegese esetektől eltekintve ezért nem ajánljuk, hogy a szűrés az asztali gépeken történjen. Ennek legfeljebb kis cégeknél van értelme, ahol kevés gépre kell feltelepíteni a szűrőket, vagy kevés olyan munkahely van, ahová jelentősebb mennyiségű spam érkezhet. A nagyobb cégeknél hatalmas költségekkel járna, hogy minden egyes asztali gépre spam-szűrőt telepítsenek, gondoskodjanak a szoftverek frissítéséről, menedzsmentjéről. Ezért a központi spam-szűrés, vagy egy külső cégtől szolgáltatásként megvásárolt védelem sokkal kifizetődőbb megoldás lehet” – jelentette ki Jennings.