Az EU nem titkoltan az öregedő társadalomból eredő munkaerő-problémáit igyekszik megoldani az új szabályozással, illetve azt, hogy a külföldre igyekvő, jól képzett szakemberek nagyobb arányban válasszák az uniót az Egyesült Államok és más riválisok rovására. A bizottság – mint Brüsszelben kiadott közleményéből kiderül – egységes, átfogó uniós politikát tart szükségesnek ahhoz, hogy ezen a területen az EU előre tudjon lépni.

A könnyítések között az eddiginél hosszabb időtartamra, illetve többszöri belépésre jogosító engedélyek kiadása, az adminisztrációs folyamat gyorsítása, a tartósan betelepülők beilleszkedésének segítése szerepel. A javaslatokról a tagországok bel- és igazságügyi minisztereit magában foglaló tanács hivatott dönteni.

Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos sajtótájékoztatóján azt is elmondta, hogy nincs szó bevándorlási kvóták felállításáról – minden tagország maga döntheti el, mekkora létszámú érdeklődőnek ad engedélyt. Mind ő, mind Vladimír Spidla foglalkoztatási biztos úgy vélte, hogy a törvényes bevándorlást integrációs, beilleszkedési programoknak kell kísérniük.

Brüsszelben hozzáférhetővé tett adatok szerint a 455 milliós uniós lakosságnak jelenleg a 3,5 százalékát képezik bevándorlók. Tavaly a 2,3 milliós népességemelkedés 80 százalékát a bevándorlás tette ki, és a demográfiai előrejelzések szerint a következő évtizedekben is ez lesz a gyarapodás fő forrása a természetes szaporodás helyett.

Az unió munkaerő-állománya 2030-ig akár 20 millió fővel is csökkenhet brüsszeli becslések szerint. Magyarország már most azon EU-tagállamok közé tartozik, ahol a munkaképes korúak száma csökkenést mutat.