Az ausztrál, új-zélandi és kanadai pontrendszerhez hasonló, az egyéni kérelmező képzettségén alapuló bevándorlási rendszert honosít meg jövőre az unión kívüli munkavállalók számára a brit kormány, dacolva a vendéglátó szakma érveivel, amelyek szerint egy kelet-európai uniós munkavállalót nem lehet ugyanúgy alkalmazni például egy indiai étteremben, mint egy indiait.
A brit belügyminiszter, Charles Clarke által kedden bejelentett program a magasan képzett, keresett szakmát űző külföldieknek kedvez, ugyanis ők kapják majd a legtöbb pontot tartós munkavállalási kérelmeik elbírálása során.
Az alacsony képzettségű unión kívüli kérelmezők esélyei ugyanakkor csökkennek, és ettől elsősorban a rendkívül kiterjedt brit gasztronómiai ágazat tart. A szakma képviselői szerint ugyanis az EU-bővítés egyik nem várt következményeként elapadhat Nagy-Britannia több tízezer indiai és kínai éttermének szakácsutánpótlása, mivel az új brit bevándorlási törvény elsőbbséget adna a kelet-európai új EU-tagországok munkavállalóinak még az ázsiai konyhákban is.
A kínai éttermek szövetségének vezetője még az új szabályrendszer bejelentése előtt azt mondta: ezeknek a vendéglőknek évente 30-50 ezer új munkavállalóra van szükségük, és a séfek nehezen tudnák megértetni magukat a kelet-európaiakkal.
A 10 ezer indiai vendéglátóhely éves új munkaerő-szükséglete érdekképviseletük vezetője szerint legalább 20 ezer fő. Ashraf Uddin nemrégiben azt mondta a londoni The Timesnak: a brit kormány az indiai éttermeseknek is azt javasolta, hogy vegyenek fel kelet-európaiakat az új EU-tagállamokból, de „ha nem ismerik kultúránkat, nyelvünket és munkamódszereinket, ebből csak káosz lesz”.
A tervek szerint 2007 közepétől életbe lépő új bevándorlási törvény szerint azonban az unión kívülről érkezők közül a magasan kvalifikált diplomás szakembereknek, például az orvosoknak, a szakmérnököknek és az informatikusoknak lesz igazán esélyük a tartós nagy-britanniai letelepedésre és munkavállalásra. Nekik külön, konkrét állásajánlat felmutatására sem lesz szükségük ahhoz, hogy munkavállalási engedélyt kapjanak.
Rajtuk kívül előnyös helyzetben lesznek még olyan hiányszakmák képviselői, mint a kórházi ápolónők, a tanárok vagy például a vízvezeték-szerelők.
A mezőgazdaságban eddig alkalmazott kvótarendszert, amely lehetővé tette a termelőknek meghatározott számú nem uniós külföldi munkaerő szezonális alkalmazását, a tervek szerint eltörlik. Az érvelés szerint ez az ágazat eddig is a most már EU-tag kelet-európai országokból toborozta az ideiglenes munkaerőt.
A londoni belügyminisztérium éppen egy hete közzétett legfrissebb adatai szerint 2004 májusa, vagyis a nyolc kelet-európai tagjelölt ország EU-taggá válása és 2005 decembere között összesen 345 ezer térségbeli állampolgár jegyeztette be nagy-britanniai munkavállalását, jóllehet a kormány előzetesen úgy becsülte, hogy legfeljebb évi 5-13 ezer tartós munkavállaló érkezése várható a keleti EU-térségből.
Nagy-Britannia a legnagyobb olyan EU-gazdaság, amely a bővítés pillanatától megnyitotta munkaerő-piacát az új keleti tagállamok előtt.
