A szakszervezetek már régóta javasolták a járadék felső határának emelését, a múlt évben például novemberig, a törvénymódosításig legfeljebb 44460 forint lehetett a járadék, függetlenül attól, hogy az adott személy korábban mennyit keresett, s ehhez igazodva milyen állandó, nehezen módosítható kiadásokra állt be.

A járadék aránytalanul alacsony felső összege nem tette lehetővé a nyugodt álláskeresést, átképzésben való részvételt, feketemunkára, a járadékösszeg kiegészítésére ösztönzött a szakszervezetek szerint. A múlt év novemberétől hatályos törvénymódosítás alapján már az öregségi nyugdíjminimum 180 százaléka helyett a minimálbér 120 százaléka az álláskeresési járadék felső határa.

Igaz, ez a magasabb összeg csak a járadékos időszak feléig, legfeljebb egy negyedévig jár az álláskeresőnek, ezt követően legfeljebb két negyedévig egységesen a minimálbér 60 százaléka a járadék. Korábban a legfeljebb három negyedéves járadékos időszak egészére járt az öregségi nyugdíjminimum 180 százalékánál nem nagyobb összeg. Ez viszont nyilván jóval kevesebb, mint a minimálbér 120 százaléka, amely a jelenlegi 62500 forintos minimálbérrel számolva 75000 forint.

Mivel az Országos Érdekegyeztető Tanács három évre előre megegyezett a minimálbérről, így az idein kívül a további két évre is kijelölte a járadékösszeg felső határát. Így jövőre a 65500, az ezt követő évben a 69000 forintos minimálbér 120 százaléka lesz az álláskeresők járadékának legmagasabb összege.

A járadék nem lehet kevesebb a minimálbér 60 százalékánál. Azok, akik a járadékos időszak alatt sem tudnak elhelyezkedni, egy negyedévnyi segélyt igényelhetnek, de ez már csak a minimálbér 40 százaléka. Az 50 év felettieknél a nehezebb elhelyezkedés miatt ez a segélyidőszak is több lehet. Azok, akiknek nincs az álláskeresési járadékhoz négy év alatt legalább egy éves munkaviszonyuk, de legalább 200 napos munkaviszonyt igazolnak, azok szintén a minimálbér 40 százalékát jelentő segélyt vehetik igénybe három hónapig.

A járadékos időt úgy kell kiszámítani, hogy öt nap munkaviszony egy nap járadékra ad jogot. A járadékot a járadékfizetés első időszakára a korábbi átlagkereset 60 százaléka szerint határozzák meg, a második időszakban egységesen a minimálbér 60 százaléka.

A múlt év novemberétől változás az is, hogy a munkaügyi kirendeltségeknek álláskeresési megállapodást kell kötniük a regisztrált álláskeresőkkel. Az álláskeresési megállapodásban szerepelnie kell annak, hogy az álláskereső milyen módon tartja a kapcsolatot a munkaügyi kirendeltséggel, mit kíván tenni mielőbbi elhelyezkedése érdekében.