"Nyitni akarunk a legnagyobb mértékben, ami még nem veszélyezteti a magyar érdekeket" - mondta, hozzátéve, a magyar kormány várhatóan december közepén hoz végleges döntést arról, megnyitja-e munkaerőpiacát, és ha igen, milyen mértékben a 2007. január 1-én európai uniós tagországgá váló Románia (és Bulgária) állampolgárai előtt.

Az együttes kormányülés eredményeinek ismertetése előtt Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy a két ország ma jobban érti egymást, mint az elmúlt száz évben bármikor, s ez legalább olyan fontos, mint a tanácskozáson elért megállapodások sora. Ez utóbbiakból kiemelte, hogy felgyorsítják a Budapest-Cegléd-Békéscsaba-román határ szakaszon a vasútvonal felújításának második ütemét, villamosítják a Püspökladány-Biharkeresztes vonalat. Kitért arra, hogy Békéscsaba és Nagyvárad között 400 kilovoltos távvezeték, Szeged és Arad között gázvezeték épül, és létrejön - 3-5 milliárd forintos értékben - egy vállalkozásokat támogató közös kockázati tőkealap, ami elsősorban a kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását szolgálja.

"Az észak-erdélyi autópálya 2013-ig meg fog épülni, és először a Magyarországhoz közelebb eső szakaszok készülnek el" - jelentette be Gyurcsány Ferenc, aki határ menti fejlesztésekről, közös ipari parkok létrehozásáról is szólt. Kiemelte, hogy a magyar és a román állampolgárok 2007. január 1-től személyi igazolvánnyal utazhatnak egymás országaiba.

Újságírói kérdésekre válaszolva Calin Popescu Tariceanu, román miniszterelnök leszögezte, hogy a román kormány határozottan támogatja a helyi autonómiát, azaz a közigazgatás decentralizációját, de nem fogadja el az etnikai alapon létrejövő autonómiát. Közölte, a román törvények a kulturális és az oktatási autonómia lehetőségeit biztosítják. Gyurcsány Ferenc azt emelte ki, hogy Európában elfogadottak az autonómia különböző formái, de az is követelmény, hogy többség és kisebbség okos és felelős párbeszédet folytasson erről egymással.

A román miniszterelnök elmondta, hogy kormánya szeretné, ha a román parlament elfogadná a kisebbségi törvényjavaslatot. Egy kérdésre válaszolva leszögezte, ő Románia miniszterelnöke, nem pedig a román államfő szóvivője, ezért nem kíván foglalkozni azzal, milyen véleményt fogalmazott meg Traian Basescu államfő a javaslatról.

A Verespatakon tervezett aranybánya kapcsán Gyurcsány Ferenc arról beszélt, maradtak és lesznek viták, "ugyanakkor megnyugtató, hogy Calin Popescu Tariceanu azt mondta, ez nem gazdasági kérdés és csak az európai normák betartásával lehet erről dönteni". Míg a magyar miniszterelnök mérsékelt optimizmusának adott hangot, a román kormányfő leszögezte: minden európai és nemzetközi környezetvédelmi előírás betartásával valósítják meg, ha a vizsgálatok azzal az eredménnyel járnak, hogy a beruházás megvalósítható.

A kormányülésen sok szó esett a génmódosított termékekről. Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta, hogy a két ország eddig eltérő módon kezelte a kérdést, az uniós tagsággal azonban Románia azt vállalta, hogy az EU előírásaihoz igazítja belső szabályait. Calin Popescu Tariceanu arra hívta fel a figyelmet, hogy génmódosított termékből Romániában csak egy van, a szója, de annak termelését 2007 január elsejétől betiltják.