„Elmúltam ötven, nincs állásom, gyakorlatilag lehúzhatom a rolót!” – a kijelentést minden esetben keserű tapasztalatok előzik meg, az álláshirdetésekre jelentkező középkorú munkavállalók önéletrajza ugyanis a cégek munkaerő-toborzóinak jóvoltából – felsővezetői utasításra – gyakran olvasás nélkül a kukában landol, mondván: az illető „túl öreg”. A vállalat fiatal munkatársakat keres.
A friss munkaerőre vadászó cégek sokszor eleve életkorhoz kötik (általában 18-35 év) a meghirdetett poszt betöltését, hogy az álláskeresők tudják magukat mihez tartani. A Bonni Munkaügyi Központ aktuális toborzó hirdetésében például németországi munkára keresnek többek között szobaasszonyokat, éjszakai portásokat és eladókat a McDonald’s-ba. A vendéglátóipari szakképesítés és a német nyelvtudás mellett azonban feltétel, hogy a munkavállaló 18-40 év közötti legyen.
Munka nélkül © sxc.hu |
„Rengeteg álláshirdetést átböngésztem, sok helyütt kopogtattam, ám sehol sem fogadtak szívesen" – meséli az ötvennégy éves Katalin, aki végzettsége szerint mérnök. Az asszony egy utazási iroda alkalmazottjaként szépen keresett, ám a cég néhány év alatt csődbe ment. „Ott álltam munka nélkül, főiskolai papírral a kezemben, idegennyelvtudás nélkül. Minden cégnél, ahol próbálkoztam, ugyanazt a választ kaptam: öreg vagyok, nem kellek.” Katalin ma iskolatitkár, minimálbérért dolgozik, ám őt ez látszólag nem zavarja. „Szeretnek és megbecsülnek a jelenlegi munkahelyemen. Szükség van rám, ezért megéri itt dolgozni, még akkor is, ha nem fizetnek sokat” – vonja meg a mérleget és a vállát Katalin.
2005. február elseje óta működik Magyarországon az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH). Célja az emberi méltóság védelme és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. A hatósághoz különböző, köztük a foglalkoztatással összefüggő diszkriminációs ügyben eddig több mint ezer panasz érkezett, ezekből azonban csak 27 jogsértést megállapító határozat és egy jogerős ítélet született. A beérkezett bejelentések legtöbbször a nemi, faji, nemzetiségi hovatartozás szerinti diszkriminációt sérelmezik, de gyakori eset, hogy a nőt anyasága miatt éri hátrányos megkülönböztetés – mondta a hvg.hu-nak Demeter Judit, az EBH elnöke.
A beérkezett panaszok közül viszonylag kevés irányul kimondottan az ötven év feletti munkavállalók hátrányos megkülönböztetésére. Demeter Judit egyetlen ügyet említett, amelyben életkor miatti diszkrimináció miatt jogerős bírósági döntés született: egy utazási iroda tavaly három ötven év körüli női alkalmazottját bocsátotta el, és helyükre fiatalabb, harminc év körüli munkavállalókat vett föl (ld. Munkahelyi diszkrimináció című írásunkat). A kiszabott büntetés összege ebben az esetben félmillió forint volt.
Diszkrimináció, bírságpolitika (Oldaltörés)
Antidiszkriminációs törvény
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. §-a közvetlen hátrányos megkülön-böztetésnek minősíti azokat a rendelkezéseket, amelyek miatt egy személy vagy csoport valós vagy vélt: - neme, - faji hovatartozása, - bőrszíne, - nemzetisége, -nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, - anyanyelve, - fogyatékossága, - egészségi állapota, - vallási vagy világnézeti meggyőződése, - politikai vagy más véleménye, - családi állapota, - anyasága (terhessége) vagy apasága, - szexuális irányultsága, - nemi identitása, - életkora, - társadalmi származása, - vagyoni helyzete, - foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunka-idős jellege, illetve határozott időtartama, - érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. | A munkahelyi diszkriminációs ügyeknél (ezen belül is az életkor szerinti hátrányos megkülönböztetés esetén) a sérelmezett fél igazának bizonyítása azért nehéz, mert az eljárás alá vont a legritkább esetben ismeri el, hogy valóban diszkriminatív módon bánt a panaszossal, általában egész más okokra hivatkozik, például arra, hogy magasabb az iskolai végzettsége vagy nagyobb a szakmai gyakorlata annak, akit a középkorú munkavállaló helyett fölvett. Az EBH feladata, hogy a kimentési okok valódiságát ellenőrizze. Tavaly 212 határozatott hozott a hatóság diszkriminációs ügyben, ebből 45 esetben támadták meg a határozatot az eljárás alá vont személyek - tájékoztatta a hvg.hu-t Demeter.
A Munkaügyi Bíróságon érdeklődésünkre 66 folyamatban lévő ügyről számoltak be, amely a munkaszerződés keletkezése és módosítása tárgyban zajlik, ezek közül hat esetben merül föl munkahelyi diszkrimináció lehetősége.
A diszkriminációs ügyekben kiszabható bírság jelenleg 50 ezer forinttól hatmillió forintig terjed, ám a hazai bírságpolitika még alakul. „A bírság kiszabásakor az eljárás alá vont személy anyagi helyzetét is vizsgálni kell, ahogy azt is, hogy volt-e már hasonló ügye korábban, vagyis ismétlődő diszkriminációról van-e szó. Az elkövetés módja is lényeges szempont. Ha hosszú időn át zajlik, mélyen sérti az emberi méltóságot, vagy több embert érint, akkor súlyosabb pénzbírság szabható ki" – hangsúlyozza Demeter Judit.
Az Európai Unióban komoly gondokat okoz az elöregedő társadalom. Kravlik Zsuzsanna Az időspolitika gyakorlata az Európai Unióban közösségi tagállami szinten című tanulmányában kifejti: előrejelzések szerint 2010-re az idősek aránya a dolgozó korú népesség 27 százalékát teszi majd ki, szemben a mostani 24 százalékkal. Emellett a következő tizenöt évben másfélszeresére nőhet a nyolcvan év felettiek száma, míg a munkaképes korúak száma és aránya lecsökken. Ha ehhez hozzávesszük az ötven év feletti munkavállalókat sújtó munkahelyi diszkriminációt, amelynek aránya a 2003-as Eurobarometer közvélemény-kutatás eredménye szerint a legmagasabb az összes többi megkülönböztetési alap (pl. nemi, faji, etnikai) közül, akkor nem kétséges, hogy elsősorban a fiatal munkavállalókra hárul majd a feladat, hogy eltartsák az öregedő lakosságot.
Antidiszkriminációs törvény
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. §-a közvetlen hátrányos megkülön-böztetésnek minősíti azokat a rendelkezéseket, amelyek miatt egy személy vagy csoport valós vagy vélt: - neme, - faji hovatartozása, - bőrszíne, - nemzetisége, -nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, - anyanyelve, - fogyatékossága, - egészségi állapota, - vallási vagy világnézeti meggyőződése, - politikai vagy más véleménye, - családi állapota, - anyasága (terhessége) vagy apasága, - szexuális irányultsága, - nemi identitása, - életkora, - társadalmi származása, - vagyoni helyzete, - foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunka-idős jellege, illetve határozott időtartama, - érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. | A vállalatok tudatos törekvése, hogy fiatal munkaerőt alkalmazzanak, nem nemzetgazdasági érdekeket szolgál, kizárólag a cég termelékenységét, hatékonyságát, és legfőképpen a haszon növelését tartja szem előtt. A tengerentúlon is mindennapos a középkorú munkavállalók diszkriminációja, ám bíztató jelek utalnak arra, hogy ez tendencia ott hamarosan más irányt vehet. Patti O’Neal, egy amerikai nagyvállalat vezérigazgatója, a CareerBuilder online álláskereső oldalnak elmondta: a piacvezető cégek lassan kezdenek ráébredni, hogy a fiatal, ambiciózus munkavállalók hajlamosak ugródeszkának tekinteni aktuális munkahelyüket, és egy kedvezőbb állásajánlat kedvéért gondolkodás nélkül továbbállnak. Ezzel szemben az ötven év körüli alkalmazottak megbecsülik helyüket, emellett szakmai tapasztalataik és jól bejáratott üzleti kapcsolataik vannak, amelyek jövedelmezőek lehetnek a cégnek. „Ezért nem a legjobb stratégia, ha a vállalat állományát szinte kivétel nélkül fiatal pályakezdők alkotják” – hangsúlyozza O’Neal.
Módosított foglalkoztatási törvény, járulékkedvezmény (Oldaltörés)
Antidiszkriminációs törvény
A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 8. §-a közvetlen hátrányos megkülön-böztetésnek minősíti azokat a rendelkezéseket, amelyek miatt egy személy vagy csoport valós vagy vélt: - neme, - faji hovatartozása, - bőrszíne, - nemzetisége, -nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, - anyanyelve, - fogyatékossága, - egészségi állapota, - vallási vagy világnézeti meggyőződése, - politikai vagy más véleménye, - családi állapota, - anyasága (terhessége) vagy apasága, - szexuális irányultsága, - nemi identitása, - életkora, - társadalmi származása, - vagyoni helyzete, - foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunka-idős jellege, illetve határozott időtartama, - érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. | A középkorú munkavállalók elhelyezkedésének elősegítését célozta meg a kormány 2006-ban. Azok a munkáltatók, akik 50 év feletti munkavállalókat alkalmaznak, kedvezményeket vehetnek igénybe: például kevesebb tb-járulékot kell fizetniük. Kiemelt járulékkedvezményt biztosít az őket foglalkoztató vállalkozásoknak a START-EXTRA program, ahol a cégek az első évben mentesülnek a tb-járulékfizetés alól, míg a második évben csak 15 százalék járulékot kell fizetniük (további részletek a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján olvashatók).
A módosított foglalkoztatási törvény értelmében januártól támogatást kapnak azok a munkáltatók, akik 50 év feletti munkavállalókat alkalmaznak, tekintettel arra, hogy az Európai Unió rendelkezései szerint az alapfokú végzettséggel rendelkezők mellett az ötven év felettiek is hátrányos helyzetűnek minősülnek. Amennyiben a munkáltató hátrányos helyzetű munkavállalókat alkalmaz, a támogatás a foglalkoztatás megkezdését követő egy évben legfeljebb a bér- és járulékköltség 50 százaléka.
Az ötven év feletti, legalább középfokú végzettséggel, illetve szakképesítéssel rendelkező munkavállalók számára a jogszabály előírja, hogy 2006. július elsejétől (amennyiben betöltötték ötvenedik életévüket) a magasabb bérminimumra, vagyis 68 750 forintra jogosultak, függetlenül attól, hogy rendelkeznek-e gyakorlati idővel.
„A kérdés az, hogyan valósul meg az ötven év felettiek integrációja. Hiába kap ugyanis állást két-három év kihagyás után a munkavállaló, nem biztos, hogy be tud illeszkedni egy összeszokott csapatba" - összegzi a tanulságokat a már említett ötvennégy éves Katalin. „Az embernek le kell győznie kisebbrendűségi érzését, és tudatosítania kell magában, hogy csak előre nézzen, hiszen az a legfontosabb, hogy van munkája, van célja az életének.”