A német nagykoalíció szociáldemokrata oldala javasolja, hogy húsz más EU-tagországhoz hasonlóan Németországban is legyen minimálbér. Az Angela Merkel kancellár vezette kereszténydemokraták egyelőre visszaverték ezt a tervezetet, de a két párt június közepén esedékes, újabb politikai egyeztetésén ismét téma lesz a minimálbér.
A bajor vállalkozószövetség (VBW) keményen érvel azzal, hogy a minimálbér miatt állások szűnnének meg, terjedne a feketegazdaság és emelkednének a fogyasztói árak. Növekedne a képzetlen munkaerő ára, és milliószámra kerülnének veszélybe a munkahelyek - mondta a német ipari és kereskedelmi kamarák szövetségének munkaügyi illetékese, Oliver Heikaus.
A DGB szakszervezeti szövetség követeli a minimálbér bevezetését, arra hivatkozva, hogy munkavállalók milliói éhbérért dolgoznak, és ez nem mehet tovább. Legalább 7,50 eurós órabért akarnak minimális szint gyanánt. A kölni IW Cologne gazdaságkutató intézet szerint 7,50 eurós minimális órabár négymillió ember számára jelentene fizetésemelést - papíron - a 39,1 millió németországi foglalkoztatott közül - ennyien keresnek kevesebbet, sőt, óránként 4 eurónál is kevesebbet főleg Kelet-Németországban -, azonban a munkahelyek egy része elveszne, illetve legalább 1,6 millióan átkerülnének a "fekete" övezetbe. A kormány jelenleg évi 20 milliárd eurós adóhiányt szenved a feketemunka miatt, és ez tovább nőne a minimálbér miatt - érvelnek a gazdaságkutatók.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy az euróövezetben a tavalyi GDP-növekedést főleg a belső kereslet táplálta, habár nem a fogyasztói kereslet, hanem az export növekedésére számító beruházási kereslet. A fogyasztói kereslet növekedésének szerény - a többi GDP-táperő tempójától messze elmaradó - üteme tavaly lényegében stagnált az euróövezet átlagában 2005-ös ütemhez képest, azzal együtt, hogy a munkanélküliség kisebb volt a 2005-ösnél, és az átlagos gazdasági növekedés hatévi csúcsra gyorsult, rekord vállalati profitemelkedések közepette.
Az eddig ismert adatok szerint tavaly számottevően lassult a béremelkedés üteme. Éves összehasonlításban az utolsó negyedévben nominálisan 2,5 százalékosra lassult az órabérek átlagos emelkedése a harmadik negyedévi 2,7 százalékról és az első és második negyedévi 2,9-2,9 százalékról.
A munkabér leszorításával a teljes vállalati munkaköltségek növekedését mégis sikerült a tavalyi negyedik negyedben 2,4 százalékosra mérsékelni az egy évvel korábbihoz képest az euróövezet átlagában, miután a harmadik negyedben 2,5 százalékkal, a másodikban 2,6 százalékkal, az elsőben 2,5 százalékkal emelkedtek éves összehasonlításban.
