A tárca szerint a májussal zárult egy évben 321 ezer új társadalombiztosítási számot adtak ki a keleti EU-tagországokból érkezőknek, 44 ezerrel többet, mint a megelőző egy éves időszakban. A 2005-2006-os hasonló felmérésben 277 ezer új kelet-európai munkavállaló bejegyzése szerepelt.
   
A keddi kimutatás szerint a legutóbbi egy évben újonnan érkezők 69 százalékát lengyel munkavállalók tették ki; ők 223 ezren voltak. A második legnagyobb küldő ország a térségből Szlovákia; innen 29 ezren érkeztek, ami a teljes szám 9 százaléka. Magyarországról olyan kevesen keresnek munkát Nagy-Britanniában, hogy számuk nem is szerepel a munkaügyi tárca keddi kimutatásában. A brit belügyminisztérium néhány hete közzétett felméréséből
azonban kiderült, hogy az idei első negyedévben újonnan munkavállalási bejegyzésért folyamodó kelet-európaiak alig 4 százaléka érkezett Magyarországról; ez ugyanakkora arány, mint a
jóval kisebb lakosságú Lettországé.

A tavaly egész évben jóváhagyott, csaknem 228 ezer munkavállalási bejegyzési kérvényből hétezret adtak be magyarok; ez 4 százaléknál is kisebb arány, állt a brit BM májusi összesítésében.  Nagy-Britannia volt a legnagyobb régi EU-tagállam, amely a 2004-es bővítési hullám után azonnal megnyitotta munkapiacát az
akkor uniós taggá vált nyolc kelet-európai ország előtt, lemondva a csatlakozási szerződés által lehetővé tett átmeneti korlátozásokról. London csak annyit írt elő, hogy az ezekből az országokból érkezőknek be kell jegyeztetniük munkavállalásukat, és egy évig korlátozott mértékben vehetik igénybe a szociális juttatásokat.
A brit kormány annak idején arra számított, hogy éventelegfeljebb 5-13 ezer letelepülő érkezik Kelet-Európából.