Az Európai Parlament (EP) szocialista párti képviselője, a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság alelnöke csütörtökön Vladimir Spidlával, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős tagjával együtt nyitotta meg Brüsszelben azt a kétnapos konferenciát, amelyen a nemek közötti esélyegyenlőség elvének elmúlt fél évszázados európai érvényesülési útját tekintik át.
 
Maga az elv ugyanis - a férfiak és nők azonos bérezésére helyezve a hangsúlyt - már az 1957-es Római Szerződésekbe, az Európai Unió jogelődjét megalapító dokumentumokba is bekerült. A hetvenes évektől máig összesen 13 irányelvet fogadtak el a nemek közötti esélyegyenlőségről. Ezek előírják például a munkához jutás tekintetében érvényesülő azonos elbánást, a képzés, a szakmai előmenetel, a munkakörülmények, az azonos bérezés és az azonos társadalombiztosítási juttatások, illetve a gyermeknevelésre biztosított munkaidő-kedvezmények követelményét.
 
Gurmai Zita elmondta: az azonos munkakört betöltő munkavállalókat összevetve, az Európai Unió átlagában ma még mindig 15 százalékos fizetéskülönbség van a férfiak javára. Ez - mondta - olyan, mintha évente mintegy 53 nap után nem kapnának a nők fizetést.
 
A képviselő idén februárban nagyszabású kampánnyal igyekezett felhívni a figyelmet a női esélyegyenlőség ilyen jellegű hiányosságaira. A nők közéleti jelenlétének kérdéséről szólva azt mondta: az Európai Parlamentben szerzett tapasztalatai azt mutatják, hogy egy törvényhozó testület hatékonysága sokkal jobban kibontakozik, ha tagjainak legalább 30-35 százaléka nő.