"Ha márciusban újabb ágazatok jelentkeznek, hogy ők is felvételüket kérik a törvény hatálya alá, akkor azt megvizsgáljuk" - mondta a kancellár vasárnap a Deutschlandfunk rádiónak nyilatkozva.
   
A szociáldemokraták tíz további ágazat felvételét szeretnék. Szerintük a minimálbér továbbra is "a központi reformtéma", de Merkel azt mondta: - Nem akarjuk, hogy az állam állapítsa meg a béreket, ez a kollektív szerződést kötő partnerekre tartozik, ha a foglalkoztatottaknak több mint a felét le tudják fedni.
   
A Der Spiegel hírmagazin szerint az EU-bizottság mint versenyfelügyelet aggódik, hogy a német postai minimális órabér, amely jövőre 9,80 euró lesz, nehéz helyzetbe hozza a külföldi versenytársakat.
   
A német kancellár maga is hangsúlyozta, hogy "óvatosnak kell lennünk, nehogy a minimálbér miatt munkahelyeket veszítsünk a külföld javára".

Németországban nincs általános, minden munkaviszonyra egyformán kötelező, törvényes minimálbér.   1996. márciusban azonban életbe lépett "a határokon átnyúló szolgáltatások kötelező munkafeltételeire" vonatkozó törvény. Ezt eredetileg alapjában a külföldi cégek alkalmazásában Németországban dolgozók védelmére szánták. Mindenesetre a törvény értelmében, a szövetségi munka- és szociálisügyi minisztérium rendeletére, egyes ágazatokban a tarifa-megállapodásban minimálbért is meg lehet, illetve meg kell állapítani. Eddig az ilyen megállapodások az építőiparra és az építőipar-környéki kétkezi munkákra - egyebek közt festésre-mázolásra, villanyszerelésre, épülettakarításra, épületbontásra - korlátozódtak, 6,36-12,50 euró közötti minimális órabérekkel. A minimális órabér a volt NDK területén alacsonyabb, Nyugat-Németországban magasabb.
   
Újabb ágazatok bevonásáról félévente döntenek, tavasszal, illetve ősszel. A szociáldemokraták szeretnék minél több ágazatra kiterjeszteni a minimálbért, ezért a viták újabban felforrósodtak.