Minden ötödik, röviddel az érettségi előtt álló német tanuló számára ismeretlenek a felsőoktatási intézmények nevei, és szakválasztásuknak csak alig van köze a későbbi munkaerő-piaci esélyekhez – írja a Die Zeit német lap.
A felvételi adatok publikálását övező aggódó várakozás Németországban gyakran egy évekig tartó döntési folyamat vége. A Felsőoktatási Fejlesztési Központ (CHE) és az „Einstieg” nevű, tanulmányi börzéket szervező cég felmérése mégis arra mutat rá, hogy minden igyekezet ellenére, a végzősök ismeretei a számukra megfelelő intézményekről és szakokról még hetekkel az érettségi előtt is ijesztően alacsonyak. A 3600 megkérdezett diák fele nem ismert háromnál több felsőoktatási intézményt név szerint, ötödének pedig egyetlen egy intézmény neve sem jutott az eszébe. „Nyilvánvaló, hogy az iskolák nem képesek az érettségizőknek irányt mutatni” - mondja Markus Langer, a CHE munkatársa.
A tanulmány eredményei egyébként vitatottak, hangsúlyozzák a kritikusok. „A készítők túl kevés iskolát kérdeztek meg, és bizonyos iskolatípusokat - mint például a szakmunkásképző iskolákat - teljesen figyelmen kívül hagyták” - mondja Christoph Heine, a Felsőoktatási Információs Rendszer (HIS) munkatársa, aki már évek óta készít felméréseket végzős diákokkal. A hiányzó hitelességet a CHE-szerkesztői is elismerték, mindazonáltal az eredmények sokat elárulnak arról, hogy a német fiatalok milyen módon és formában döntenek a továbbtanulásról - véli Markus Langer.
A felmérésből az is kiderül, hogy csak minden harmadik tanulót befolyásol tanára tanácsa, és a munkaügyi központok tanácsadói is alig kaptak jobb megítélést. A legtöbb befolyást a szülők gyakorolják, az érettségizők majdnem 70 százaléka pozitívan értékelte a szülők véleményét. Érdekesség, hogy a megkérdezés időpontjában a nagy többség (61,4 %) még nem kereste fel az intézmények karrierirodáját. A végzősök nagy hangsúlyt fektetnek a szórólapokra és más nyomtatott információs anyagokra: 43,3 % fontosnak tartja ezeket, még akkor is, ha az internet 66,2 %-kal már jelentősebb szereppel bír. A továbbképzési börzéknek (17 %) lényegesen alacsonyabb jelentőséget tulajdonítanak.
A módszertani hiányosságok ellenére nagy az érdeklődés a tanulmány iránt. A felsőoktatási intézmények szerint „minden plusz információ a fiatalokról, amely továbbtanulási szokásaikat mutatja be, segítség lehet, hogy jobban és időben elérjék őket.” Ez segítene csökkenteni egy igen rossz mutatót: az elmúlt években a felsőoktatási intézményekben tanulók 25 százaléka hagyta abba idő előtt tanulmányait.
