Könnyű neked, jól beszélsz angolul, és a számítógép előtt nőttél fel - a kijelentéssel egy egész generáció szembesül. Úgy gondolnánk, hogy ha a friss diplomás pályakezdő több idegen nyelven beszél, két-három éves szakmai tapasztalat is van a háta mögött, s számítógépes ismereteit latba vetve villámgyorsan megszerkeszt egy táblázatot vagy grafikont, akkor jó esélylyel pályázhat bármilyen állásra. Friss diplomásokkal azonban zsúfolva van a munkaerőpiac, így könnyen előfordulhat, hogy a pályakezdő, aki a már említett kritériumoknak megfelel, ám semmilyen kiemelkedő készséggel, képességgel vagy eredménnyel nem büszkélkedhet, elvész az állásra vadászók tömegében.
|
Az integrált vállalatirányítási rendszerek a vállalati folyamatok működését fogják össze, alapjuk a rendszerelemzés és adatfeldolgozás. Szilasi Beatrix és Komáromi Nándor az Integrált vállalati rendszerek funkcionális összehasonlítása című tanulmányában e rendszerek legfontosabb jellemzői között említi a rugalmasságot (a rendszer paraméterei a felhasználói igényekhez és szakmaspecifikus követelményekhez igazíthatók), a moduláris felépítést (az egyes részterületeket lefedő programcsomagok önállóan is működnek) és a nemzetköziséget (a rendszerek többnyelvűek). A szerzőpáros a hazai fejlesztésű szoftverek közül többek között az Adamantot, a Fair Komplexet, a Fókuszt és a Libra egyes változatait emeli ki, míg a külföldi szoftverek közül az ABAS-t, az ASW-t, az IFS Applications-t, az SAP-t, az Oracle-t, a Scalá-t vagy a Renaissance-ot. |
Számos cégnél korábban az újonnan fölvett munkavállalókat néhány hetes "gyorstalpaló" keretében betanították, így megtanították a számítógép kezelésére, és csak utána dobták őket a mély vízbe. Ma már a legtöbb helyen igyekeznek minimálisra csökkenteni a betanítás idejét, számos nagyvállalat pedig előzetesen teszteli, ki hogyan felel meg például a számítástechnikai ismeretek terén támasztott követelményeknek.
"Egy pénzügyi vagy értékesítési pozíció betöltésénél alapkövetelmény, hogy a jelentkező magabiztosan kezelje az Excelt" - mesél a munkaerő-toborzó cégek elvárásairól Sárkány Anita, egy évek óta sikeresen működő fejvadászcég tulajdonosa.
"A multinacionális cégeknél valamilyen vállalatirányítási rendszer ismerete is feltétele annak, hogy a jelentkező eséllyel pályázzon egy állásra" - teszi még hozzá. Ezen ismeretek meglétét vagy hiányát már az állásinterjún kiszűrik a vállalatok, mégpedig úgy, hogy a jelentkezőknek egy gyakorlati feladatsort (tesztsort) kell megoldaniuk, amelyet a toborzócég értékel ki.
Természetesen a vállalat profilja és a betöltendő munkakör is előrevetíti, hogy a munkaadó milyen szintű számítógépes jártasságot vár el leendő alkalmazottaitól. "Leggyakrabban a Microsoft Word, Excel, Access, Office felhasználói szintű ismerete követelmény, ám míg néhány éve még leginkább a nagyvállalatoknál, addig manapság már a kis- és középvállalkozásoknál is elvárja a munkaadó, hogy valamely integrált vállalatirányítási rendszer működésével is tisztában legyen a jelentkező" - magyarázza Sárkány Anita. Az integrált rendszerek közül itthon a legismertebbek közé tartozik az SAP (Systemanalyse und Programmentwicklung, a jelentése: rendszerelemzés és programfejlesztés), a Libra, az Oracle vagy a Scala.
Generációs különbségek (Oldaltörés)
Gép és ember © sxc.hu |
Az egyes integrált vállalati rendszerek lényegében nagyon hasonlóak, ezért ha az alkalmazott elboldogul mondjuk az SAP-val, akkor feltehetően nem jön zavarba, ha egy másikkal találja szemben magát. "Egy gyors számítástechnikai tréningnél jóval többről van szó akkor, amikor a munkavállaló megtanulja, hogyan kell használni az integrált vállalati rendszert, amely minden cég olajozott működésének az alapfeltétele.
Az ismeretek megszerzése mellett fontos, hogy a dolgozó lássa, hogyan működik a cég, annak szerves részeként fejlessze készségeit, bővítse szakmai tapasztalatait" - véli Arvind Malhotra, az észak-carolinai Kenan-Flagler Business School oktatója.
Sárkány Anita hasonlóan vélekedik: "Ezen ismeretek feltételezik, hogy a munkavállaló »rendszerben« tud gondolkodni, az adatokat, amelyekkel dolgozik, rutinszerűen rögzíti, vagyis beviszi a rendszerbe, és onnan hívja elő őket, ha szüksége van rá." A generációs különbségek meghatározóak. Azok a munkavállalók, akik 1980 után születtek, egészen másképp állnak a dolgokhoz, mint az előző generáció képviselői. Számukra magától értetődő, hogy munkájuk szerves része a barangolás a világhálón, vagy a legkülönfélébb programok ismerete. Nem ritka ma már, hogy a pályakezdő lekörözi a főnökét, ha számítógépes ismeretekről van szó.
A kép azért ennél árnyaltabb. Ahány szakterület, vállalat, annyi követelmény. Vannak olyan szakmák - például értékesítés, könyvelés, programozás stb. -, ahol elengedhetetlen a specifikus programok ismerete, függetlenül attól, hogy a munkavállaló megfelel-e a vállalat egyéb elvárásainak, a képzettség, az idegennyelv-tudás vagy mondjuk a többéves szakmai tapasztalat tekintetében.
László Éva Lilla