Az évente különféle programokba bekapcsolódók létszáma az éves átlaglétszám többszöröse, mert azokat is figyelembe veszik, akik akár egy napig résztvevői valamely közhasznú munkának, képzésnek, bértámogatásnak. A csökkenés így is jelentős, 2001-ben csaknem 280 ezer álláskereső vett részt a programokban, 2006-ban pedig még a 200 ezret sem érte el a létszám.
Az év során közhasznú munkába bekapcsolódók létszáma 2001 és 2006 között 81 ezerről, 66 ezerre csökkent, a képzésben résztvevők száma 91 ezerről 47 ezerre, a bértámogatással elhelyezkedők száma 48 ezerről 33 ezerre.
Az elhelyezkedési lehetőségeket javító aktív eszközök közül a 2001-2006 közötti időszak országos átlagában a legnagyobb, 32 százalékos arányban a közhasznú munkában vettek részt az álláskeresők.
A helyi önkormányzatok a Munkaerőpiaci Alap korábban a megyei, jelenleg a regionális munkaügyi központoknak elosztott decentralizált keretéből igényelhetnek támogatást a közhasznú munkák finanszírozásához. Ezeket a munkákat általában azokon a területeken szervezik, ahol kevés az egyéb munkalehetőség.
Ennek ellentmond, hogy például Pest megyében, az országosan csaknem a legalacsonyabb munkanélküliség ellenére a különféle aktív programokban résztvevők 46 százaléka kapcsolódott be 2001-2006 között a közhasznú munkába. Ez még magasabb arány, mint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyénél közölt 45 százalék, vagy a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénél szereplő 42 százalék.
A legalacsonyabb munkanélküliségű Budapesten is az közhasznú munkában résztvevők 32 százalékos országos átlagánál magasabb 35 százalék volt ez az arány, azaz a jelentős munkahely kínálat ellenére kiemelt szerepet szántak a közhasznú munkának is. Más alacsonyabb munkanélküliségű megyékben a közhasznú munkában résztvevők aránya is alacsony, így például Vas megyében 8 százalék.
A 2001-2006 közötti időszak országos átlagában a másik legnagyobb, 28 százalékos arányban igénybevett aktív eszköz a képzés. A képzésnél már jól követi a megyei munkanélküliséget a részvevők aránya. Vas megyében például az aktív eszközökkel támogatottak 53 százaléka a képzésekben vesz részt. Budapesten és Győr-Moson-Sopron megyében is egyaránt 40 százalék körüli ez az arány. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében viszont 14 százalék a képzésbe bevontak aránya, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 20 százalék, mivel ezeken a területeken még a képzésben résztvevőknek is nehéz elhelyezkedni.
Országos átlagban szintén jelentős, 19 százalékos arányt képvisel az aktív programok résztvevői között a bértámogatással elhelyezkedők aránya. Ez az eszköz a munkanélküliségben középmezőnyt jelentő megyéknél a legfontosabb. Az országos átlagnál magasabb, 28 százalék ez az arány Baranya megyében, csaknem ennyi Csongrád megyében, Fejér megyében is. Ugyanakkor Pest megye, Vas megye, Budapest alig alkalmazza ezt az eszközt, ezeken a területeken 10-12 százalék a bértámogatással elhelyezkedők aránya az aktív programokban résztvevők között.
