Ulrich Wilhelm kormányszóvivő hivatalos bejelentése szerint a kancellár kezdeményezte a lemondást a jövedelem "kiigazításáról", s nemcsak maga, hanem a miniszterek, sőt az államtitkárok esetében is. A szóvivő indokként - meglehetősen szűkszavúan - csupán az általános politikai összefüggéseket említette, hozzátéve, hogy Angela Merkel javaslatát a miniszterek teljes egyetértéssel fogadták.

A kancellár asszony havi bruttó fizetése 15 832,79 euró, míg miniszterei mintegy 13 ezer eurót keresnek. A legtöbben közülük - a kancellár kivételével - számottevő képviselői pótlékot is kapnak. Igaz, a legutóbbi emelés - mint a szóvivő emlékeztetett rá - 2002-ben volt.

Értesülések szerint a nagykoalíciós kormány a napokban kezdett volna tárgyalásokat a parlamenttel a tervezett fizetésemelésről, különös tekintettel arra, hogy az állami alkalmazottak bére a szakszervezetek harca nyomán az elmúlt időszakban megemelkedett. A kabinet visszakozott azonban, mivel a koalíciós frakciók az előző nap visszavonták a honatyák fizetésének rendkívüli megemelésére tett javaslatukat.

Ez utóbbiért ugyanakkor a konzervatívok és a szociáldemokraták szerdán már egymást vádolták, noha egy nappal korábban még közösen úgy vélték, hogy az emelést a jelenlegi körülmények között nem lehet megmagyarázni a társadalomnak.

Thomas Oppermann, a szociáldemokraták ügyvivője hangoztatta: a koalíció nem engedheti meg magának, hogy fejjel menjen a falnak. Ezzel szemben Volker Kauder, a kereszténydemokraták parlamenti frakcióvezetője az SPD-t vádolta azzal, hogy kihátrált a kezdeményezés mögül.

A szociáldemokrata ügyvivő szerint politikai erővel sem szabad elfogadtatni egy döntést, amellyel szemben ilyen széles körű az ellenállás. Kauder viszont úgy vélte, hogy a szociáldemokraták korábbi álláspontjának megváltozása a párt belső állapotát tükrözi.

A konzervatívok több vezető politikusa bírálta a fizetésemelési javaslat visszavonását. Anette Schavan CDU-s oktatási miniszter - még a kormány visszavonulója előtt - kijelentette: nem kifizetődő engedni a nyomásnak akkor, amikor "helyes ügyről" van szó.

A kormánypártok illetékesei május elején indítványozták a parlamenti képviselők rendkívüli fizetésemelését azzal az indokkal, hogy a honatyák fizetésének lépést kell tartani a szövetségi bírák és az önkormányzati köztisztviselők illetményével, továbbá követni kívánják a közszolgálati szférában a szakszervezetek által kiharcolt béremelés mértékét. A javaslat azonban az ellenzéki pártok részéről és a parlamenten kívül is hatalmas felháborodást váltott ki, különös tekintettel arra, hogy a Bundestag tavaly novemberben fogadott el jelentős fizetésemelést a törvényhozók számára.