Magyarország azon államok közé tartozik, ahol a felsőoktatás finanszírozásában, a hallgatói hozzájárulások területén nagy a háztartások, a családok szerepvállalása, ám ez egyenlőtlenül és igazságtalanul valósul meg - közölte Halász Gábor oktatási szakértő a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentését ismertetve.
Az OECD felsőoktatási vizsgálata 2005-től ez év áprilisig tartott, abban a 30 tagállam közül 24 vett részt. A jelentés Magyarországot azon államok közé sorolja, ahol nagy és kiterjedt az intézményi önállóság és felelősség, és az állami aktivitás erősödése jellemző - mondta a sajtótájékoztatón Halász Gábor.
Manherz Károly felsőoktatási szakállamtitkár arról beszélt, hogy Magyarország épp most vizsgálja a bolognai rendszer tapasztalatait. Jövőre ugyanis már nagy tömegben lépnek ki a felsőoktatásból az új szisztéma szerint végzett hallgatók. A korábban felvett 62 ezer hallgatónak 35 százaléka, mintegy 20-22 ezer fiatal léphet majd tovább a mesterképzésbe - jelezte a szakállamtitkár.
Elismerte, itt gondok vannak, ugyanis a munkaerőpiac másként gondolkodik. Olyan visszajelzések érkeztek a tárcához, hogy jó alapképzettségű munkaerőre van szüksége a munkaadóknak, két nyelvvizsgával, s a további kompetenciákra majd kiképzik a hallgatókat.
A szakállamtitkár kitért arra - amit a jelentés is megállapít -, hogy Magyarországon is megindult és lezajlott a felsőoktatás expanziója, s míg 1990-ben 110 ezer, ma már több mint 400 ezer hallgató tanul a felsőoktatási intézményekben. Olyan képzési és "kimeneti" követelményekre van tehát szükség, amelyek kompetencia-központúak - jegyezte meg.
A jelentés szól arról is, hogy ha a felsőoktatás szolgáltatást biztosít, végig kell gondolni a tandíj kérdését. Ugyanakkor az államtitkár megerősítette, ez most Magyarországon három évig nem lesz napirenden. A vizsgálat összegzése rögzíti még, hogy megindult az OECD-államokban az egyetemalapítások sora, számos magánegyetem jött létre. Ez alól Magyarország sem kivétel, itt jelenleg 71 felsőoktatási intézmény van, ebből 31 állami. Manherz Károly azt mondta: nem biztos, hogy ezt az intézményszámot fenn kell tartani.
A jelentés tartalmazza azt is, hogy a felsőoktatás rendszerét általában gyors és mély változások jellemzik, s a legtöbb vizsgált ország folyamatosan modernizálja rendszerét. Ezzel egy időben folytatódik a felsőoktatásban tanulók számának növekedése: 1991-ben 68 millióan, 2004-ben globálisan már 132 millióan tanultak a felsőoktatásban. A hallgatói összetétel leginkább figyelemre méltó változása a nők és az idősebb diákok számának növekedése.
A dokumentum szerint a legtöbb ország kiemelten kezeli a felsőoktatás és a munkaerőpiac közötti kapcsolat erősítését, s jellemző trend a felsőoktatás nemzetközi piacra történő kilépése. Kemény Gabriella, a Tempus Közalapítvány igazgatója közölte: a jelentésről decemberben szakmai konferenciát tartanak a magyar fővárosban.
