Franciaország teljesen szabad munkavállalást biztosít a közösségi tagságot 2004-ben elnyerő tíz ország állampolgárainak, így a Magyarországról érkezőknek is július elsejétől.
Nicolas Sarkozy francia elnök május 28-án jelentette be, hogy a tíz tagország állampolgárai előtt megnyitják a munkaerőpiacot Franciaország európai uniós elnöksége kezdetével együtt. Ezzel a 15 régi tagállam közül már csak négy, Ausztria, Belgium, Dánia és Németország tart fenn különféle szintű korlátozásokat az új tagországok munkavállalóival szemben.
Az EU-hoz 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária munkavállalóival szemben továbbra is érvényben maradnak a párizsi korlátozó intézkedések.
A Foglalkoztatási és Szociális Hivatal becslése szerint Magyarország európai uniós tagsága óta körülbelül 80 ezren vállaltak rövidebb, hosszabb ideig tartó munkát más tagállamban. A régi tagállamokban munkát vállaló magyar állampolgárok létszámáról nincsenek adatok, mert bár a tagállamok többségében elvileg kötelező regisztrációja van az engedélykötelezettség nélkül munkát vállalóknak is, az adatokat nem összesítik.
A francia bejelentés előtt legutóbb, a múlt év novemberében Luxemburg tette szabaddá munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozó országok állampolgárai előtt, illetve a múlt év májusától Hollandia.
A tizenöt régi tagállam közül három, Svédország, Írország és az Egyesült Királyság már 2004. május elseje óta biztosítja ezt a jogot az akkor csatlakozó országok munkavállalóinak.
Finnország, Görögország, Portugália és Spanyolország két éves korlátozást követően 2006. május elsejével nyitotta meg a munkaerőpiacát. Olaszország pedig 2006. július 27. óta biztosítja ezt az alapjogot.
A 2004. évi bővítést követően a régi tagállamoknak lehetőségük volt arra, hogy átmenetileg ne biztosítsák az alapjogok egyikét, a szabad munkavállalást. Erre hét éves átmeneti időszak állt rendelkezésükre kettő plusz három plusz kettő éves felosztásban. Az egyes részidőszakokat követően egyre alaposabb indoklással lehet csak fenntartani a korlátozást.
Az eddigi gyakorlat szerint több ország az átmeneti időszak előtt szabad munkavállalást biztosított. Így például Hollandia és Luxemburg és most Franciaország se várta meg a meghatározott időszakot.
