A munkavállalási engedélyezés menete

A külföldiekre vonatkozó általános szabályok szerint 45 napos, "kétkörös" eljárást kell lefolytatni.  Az első körben a munkáltató a területileg illetékes munkaügyi központ felé jelzi munkaerő-igényét az adott pozícióra, valamint hogy azt külföldivel kívánja betöltetni. Az úgynevezett munkaerő-piaci vizsgálat során a munkaügyi központ 30 napon át meghirdeti az adott pozíciót a magyar munkavállalóknak. Ha ez alatt a 30 nap alatt nem sikerül a magyar munkaerő-piacról betölteni az állást, akkor kérheti a munkáltató külföldi felvételét. Ekkor következik a munkavállalási engedély beszerzésére irányuló 15 napos eljárás. A munkáltató egy formanyomtatványon kéri az illetékes munkaügyi központot, hogy engedélyezze a külföldi alkalmazását a munkáltató által megjelölt munkavégzésre. Ha a kérelem formailag rendben van, a munkaügyi központ 15 napon belül kiállítja a külföldinek a névre szóló munkavállalási engedélyt, mely csak az adott munkáltatónál betöltendő, meghatározott munkakörre érvényes.

A fentiekkel ellentétben tévhit, hogyha egy külföldinek van munkavállalási engedélye, akkor korlátlanul foglalkoztatható, ugyanis újabb engedély szükséges, ha a külföldi új munkakört kap, vagy egy évnél hosszabb időt tölt az adott állásban. Akkor is ez a teendő, ha másik munkáltatónál kíván elhelyezkedni. Az új törvény szerint a menedékkérők csak az elhelyezésükre szolgáló befogadóállomáson dolgozhatnak, és jelentősen lerövidül a menedékjogi eljárás hossza.

Tippek a menedékkérők alkalmazásához

Sok menedékkérő korábban még nem vett részt formális állásinterjún, így érdemes a HR vezetőnek, toborzónak szem előtt tartania a kulturális különbségeket akár az öltözködés, akár a viselkedés terén. Az állásra jelentkező attól még lehet komoly szakember, hogy lezserebb öltözetben jelenik meg, vagy előre nyújtja a kezét.

Jó tudni, hogy a menedékkérőben az eseménytelen, monoton menekülttábori lét és a teljes ellátás úgynevezett hospitalizációt és tanult tehetetlenséget alakít ki. Megoldást jelenthet az önkéntes munkavégzés: a menedékkérőt önmagában már az motiválja, hogy van miért felkelni. Ezt fokozza, ha utazási hozzájárulással vagy más anyagi kompenzációval is megtiszteli a munkáltató.

Ha a foglalkoztató elégedett a menedékkérő munkatárssal, akkor keresőtevékenység folytatása céljából kérhet számára tartózkodási engedélyt. Így akkor sem kell megválnia a bevált munkaerőtől, ha annak menedékjogi kérelmét esetleg elutasítják a hatóságok. Fontos, hogy ilyen esetben az új tartózkodási engedélyt még a humanitárius tartózkodási engedély érvényessége alatt kérjék meg, amíg a külföldi jogszerű tartózkodónak minősül.

Miért éri meg bevándorlókat foglalkoztatni?

Magasan képzett, tanulni vágyó, motivált munkaerő, akiknek a korábbi szakmai tapasztalata jól hasznosítható a vállalati teamben. Emellett kulturális erőforrásaikkal gazdagítják a vállalat profilját, problémamegoldó képességét. A bevándorlók idegennyelv-tudásukkal hozzájárulhatnak a szervezeti portfolió bővítéséhez. Bizonyos munkahelyek esetén (szolgáltatóipar) kapcsolatrendszerükkel piacbővítést is eredményezhet foglalkoztatásuk. A menekültek megbecsülik nehezen szerzett munkájukat, sokszor kitartóbbak a munkában. Többen vállalnak közülük hétvégi munkát, éjszakai műszakot is.

Hol szükséges munkavállalási engedélyt beszerezni?

Jelenleg külföldiek csak engedély birtokában vállalhatnak munkát, de vannak kivételek. Nincsen szükség munkavállalási engedélyre: a menekültként vagy menedékesként elismert, továbbá bevándorlási engedéllyel vagy letelepedési engedéllyel rendelkező külföldi számára, továbbá magyar állampolgár családtagjaként Magyarországon élő külföldinek. És nincs szükség munkavállalási engedélyre az EGT állampolgárainak (vagyis az európai uniós tagállamok, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein állampolgárainak) magyarországi munkavégzéséhez.

Fontos azonban tudni, hogy a korábbi európai uniós tagállamok közt különbséget teszünk: az ír, az angol, a svéd, a finn, a görög, a portugál, a spanyol, az olasz és az izlandi állampolgárok szabadon, munkavállalási engedély nélkül vállalhatnak munkát hazánkban, ahogy a magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát ezekben az országokban. Magyarország a dán, a norvég, a francia, a luxemburgi és a belga állampolgárok itteni munkavégzését - anyaországuk magatartására figyelemmel - munkavállalási engedélyhez köti, de az engedélyt kedvezményes eljárás keretében adja ki. Míg Ausztria, Hollandia, Liechtenstein, Németország és Svájc esetében továbbra is munkavállalási engedélyhez kötött a munkavállalás, addig a cseh, az észt, a lett, a litván, a lengyel, a szlovén, és a szlovák állampolgárok magyarországi foglalkoztatása nem engedélyköteles.

Bulgária és Románia uniós tagságának első két évében 219, jogszabályban megjelölt szakmára terjed ki a kedvezményes, azaz a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélküli engedélykiadás. Fontos kivétel azonban, hogy nincs szükség engedélyre a további magyarországi foglalkoztatásához, ha az érintettet 2007. január elsején vagy azt követően megszakítás nélkül legalább 12 hónap időtartamban jogszerűn foglalkoztatták.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A teljes cikket itt olvashatja.