Tetszett a cikk?

A hatalmas összegű uniós programok, pályázatok ellenére sem érzékelhető nagy változás a munkahelyi diszkrimináció terén. Gyakran az uniós támogatásból megvalósuló képzések, álláskeresési technikák ellenére is az utcán találják magukat az álláskeresők, miközben a támogatást felvevő cégek, képzők jól járnak.

Egy, az Európai Unión belül végzett 2008-as kutatás szerint a megkérdezettek 15 százaléka vallotta azt, hogy hátrányos megkülönböztetésben volt része. Ebben azonban jelen van a szubjektív diszkrimináció is, amely azt jelenti, hogy az interjúalany hátrányként fogalmaz meg olyan eseményt, amely igazából "csak" szubjektíve volt hátrányos megkülönböztetés - ismertet egy friss kutatást Dr. Tardos Katalin, a Magyar Tudományos Akadémia kutatója, a Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) Gazdálkodási és menedzsment szak vezetője.

A diszkrimináció a társadalomban gyökerezik

Számos hazai, uniós forrásból támogatott program (ÚMFT, HEFOP, TÁMOP stb.), projekt tesz ma arra kísérletet, hogy javítson a foglalkoztatás helyzetén, a munkaerő-piaci diszkrimináción azáltal, hogy megpróbálja elhelyezni a leszakadó rétegeket, megfelelő végzettséggel, tréninggel tudással felvértezve, annak érdekében, hogy visszakerüljenek a munka világába. Tardos Katalin úgy vélekedik, hogy érzékelhető némi változás az ösztönző projektek indulása óta, de ez nem számottevő és nem a belefektetett pénz, illetve energia arányában. - Azt azonban nem merném állítani, hogy ezen programok teljesen haszontalanok - szögezi le a szakember. - Sőt, egyre tudatosabban lépnek fel a vállalatok a probléma ellen: számos cég építi be kultúrájába a családbarát, illetve a befogadó munkahely gyakorlatot.

Mit is jelent pontosan a foglalkozási diszkrimináció?

A munkaerőpiacon akkor beszélhetünk diszkriminatív, megkülönböztető munkáltatói viselkedésről, ha azonos termelékenységű (vagyis azonos "minőségű") munkaerőt a munkáltatók eltérő módon értékelnek. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. Törvény különbséget tesz a közvetlen és közvetett diszkrimináció között, de a szakirodalom hozzáveszi a viktimizációt is.

A közvetlen diszkrimináció a leggyakoribb

A foglalkozási diszkrimináció legtipikusabb formája az új munkaerő felvételénél, kiválasztásánál jelentkezik, amely lehet nyílt, illetve közvetlen (azért nem tesztelik, mert látják, hogy egy adott csoport tagja) és rejtett, illetve közvetett (olyan, a munkakör végzéséhez irreális követelményeket támasztanak a jelentkezővel szemben, amely nagy valószínűséggel kizár bizonyos csoportokat) is. A viktimizáció pedig egyfajta megtorlás: azért diszkriminálnak valakit, mert például a munkaügyi bírósághoz fordult, ezért kirúgják. Az esélyegyenlőség különböző szintjei közül itt a foglalkoztatáshoz való egyenlő jog csorbul. A közvetlen diszkriminációt alkalmazzák a leggyakrabban - áll Tardos Katalin kutatásában. A munkaerő-piaci diszkrimináció többféle formát is ölthet: megnyilvánulhat a munkahelyi felvételnél, a bérkülönbségek terén, a munka típusa, a munkaköri besorolása, az előremenetel, a munkaviszony jellege, és az elbocsátás során.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatásáért kattinstson ide.

Gyermekpornográfiáért körözött magyar nőt fogtak el a szlovák rendőrök

Gyermekpornográfiáért körözött magyar nőt fogtak el a szlovák rendőrök

Nagyon ritkán jut el kényszerbontásig olyan házak ügye, mint Tordai Bencéé

Nagyon ritkán jut el kényszerbontásig olyan házak ügye, mint Tordai Bencéé

Nagy Márton szerint Matolcsy utánanyúlt és megpróbálta ellehetetleníteni, de Orbán megmentette

Nagy Márton szerint Matolcsy utánanyúlt és megpróbálta ellehetetleníteni, de Orbán megmentette

Sűrű köd miatt adott ki figyelmeztetést a HungaroMet

Sűrű köd miatt adott ki figyelmeztetést a HungaroMet