Milyen hatással vannak a családbarát intézkedések a dolgozók - férfiak és nők - egészségére, közérzetére? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről esett szó azon a konferencia, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központja a Közép-Európai Egyetem (CEU) Társadalmi Nemek Tanulmánya tanszékével közösen rendezett.
A konferenciát Dobrev Klára, a miniszterelnök felesége nyitotta meg, aki felhívta a figyelmet a nők alacsony mértékű foglalkoztatottságára, valamint a férfiak és a nők közötti bérkülönbségekre. Dobrev Klára kiemelte, hogy sok esetben az egyenlőtlen családi munkamegosztásból fakadóan a nőkre több teher hárul, ezért a munkáltatók a kisgyermekes anyákat megbízhatatlan munkaerőnek tartják. Arról is szólt, hogy míg egy egyedülálló nő esetében 8-9 százalékos a bérrés, azaz a nők és a férfiak közötti bérkülönbség, addig ahogy nő a gyermekek száma, úgy nő a különbség is, például egy háromgyermekes anya esetében már 26 százalék.
A részmunkaidő sem igazán terjedt el Magyarországon - ellentétben a skandináv államokkal vagy a konzervatívnak ismert Spanyolországgal - pedig ez jelentősen javítaná a nők munkaerőpiaci helyzetét. Egyébként a pozitív tendenciákra is van már hazai példa: néhány cégnél kiválóan működik a részmunkaidős rendszer, ami azt jelenti, hogy nem megoldhatatlan feladatról van szó. A szemléletváltás, a társadalmi attitűd megváltoztatása legalább olyan fontos, mint a megfelelő jogszabályi háttér - hangsúlyozta Dobrev Klára.
A vállalatok, intézmények "családbarátságának" vonzatai különösen fontosak lehetnek ma, a gazdasági fejlődés megtorpanásának idején - utaltak rá többen a felszólalók közül. Erről a résztvevők egy kerekasztal-beszélgetés keretében is keresték a megfelelő válaszokat.
Az előadások egy része az Európai Bizottság most záruló nemzetközi összehasonlító kutatási projektjének eredményeit taglalta, mások a "családbarátság" hazai gyakorlatáról, illetve eredményeiről és buktatóiról, a nemek közötti egyenlőtlenségekről és a munkaerő-politikáról szóltak.
Életminőség a változó Európában címmel készült a nemzetközi projekt részeként egy nem reprezentatív felmérés, amelynek finanszírozója az Európai Unió egyik keretprogramja. A nyolc országban lefolytatott kutatás alapvető célja az volt, hogy megmutassa, mi az összefüggés a munkahelyen végzett munka minősége és az emberek munkahelyi, illetve általános jóléte között. Egyik legfontosabb megállapítása a beszámolónak, hogy a magyar munkavállalók kiszolgáltatottabbak és nehezebb körülmények között dolgoznak, mint külföldi kollégáik, ugyanakkor nem kevésbé lojálisak, mint a más országokban, jobb lehetőségek között dolgozók.
