A Der Spiegel című  hetilap  vasárnap megjelent számában arról számolt be, hogy a Lidl -  törvénytelen módon - belső aktákat vezetett az alkalmazottak betegségeiről. Eszerint az áruház dolgozóinak betegállomány után egy formanyomtatványt kellett kitölteniük, és azon a legpontosabban fel kellett tüntetni az adott betegség okát, illetve jellegét. Minderre egy szemeteskukából derült fény, a közelmúltban ugyanis egy bochumi szemetesben találtak rá ilyen jellegű, munkajogi szempontból mindenképp illegálisnak számító dokumentumokra.
 
A Lidl németországi vezetője nem cáfolta, hogy használták a szóban forgó "betegségkutató" formanyomtatványokat. Elismerte, hogy e meglehetősen sajátos eszköz nem felelt meg az adatvédelem előírásainak, azt állította ugyanakkor, hogy csupán az alkalmazottak egészségi állapotáról kívántak tájékozódni. Frank-Michael Mros kijelentette,  az eljárást tavaly év végén beszüntették. 
 
Élesen tiltakozott a Lidl által alkalmazott gyakorlat ellen a szövetségi adatvédelmi biztos. Peter Schaar a Der Spiegelnek nyilatkozva hangsúlyozta, a munkavállalók betegségének oka nem tartozik a munkáltatóra. Példaként hozta fel azt a kukában talált "hivatalos" dokumentumot, amely egy alkalmazottnál pszichikai jellegű megbetegedésről beszélt, míg egy másik, ugyancsak betegállományba küldött személyről azt állapította meg, hogy teherbe akar esni.
 
Az újabb botrány aligha tesz jót a Lidl tekintélyének, amelyet a  tavalyi megfigyelési ügy amúgy is alaposan megtépázott. Akkor arra derült fény, hogy a vállalat vezetői hosszú időn keresztül magándetektívekkel, illetve rejtett kamerák segítségével figyeltették az alkalmazottakat, "jegyzőkönyvezve" a munka során, sőt, több esetben a munkahelyen kívül is tanúsított szokásaikat. Így például azt, hogy ki kivel beszél, vagy hogy hányszor megy ki a mellékhelyiségbe. Az ügy óriási megbotránkozást váltott ki, és a Lidl vezetősége nyílt levélben kért bocsánatot mind az alkalmazottaktól, mind a vásárlóktól.