2010-től új rendelet szabályozza a nyugdíj melletti munkát. Ami jó a nyugdíjkasszának, tovább mélyíti a problémákat az egészségügyben. A hatályba lépő új nyugdíjrendelet még inkább súlyosbítja a szakdolgozói hiányt az egészségügyi intézményekben, ahol jelenleg is mintegy 4 ezer fő hiányzik az ellátásból.
A rendelet lényege, hogy 2010. január 1-től a nyugdíjkorhatár elérése előtti öregségi és öregségi jellegű – korkedvezményes, korengedményes, előrehozott, csökkentett előrehozott – nyugdíjakat szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas nem töltötte be a 62. életévét, és a tárgyévi járulékköteles keresete meghaladja a tárgyévre megállapított minimálbér tizenkétszeresét.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara felmérést kezdeményezett az új nyugdíjrendelet hatásairól, 5 vidéki és 5 fővárosi kórházban. Az eddig beérkezett adatok alapján elmondható, hogy riasztóak a részeredmények. A kérdőívet kitöltők 70 százaléka a tényleges nyugdíjazást választja. További, akár ezres nagyságrendű egészségügyi szakdolgozói elvándorlás várható "a nyugdíjrendeletnek köszönhetően". Kritikus a helyzet a radiológiai asszisztenseknél, a műtősnőknél és a három műszakos ápolói területen. Ha a rendelet ilyen formában érvénybe lép lesz olyan kórház, ahol a sebészeti osztályon dolgozó 7 műtősnőből 4, a 16 röntgen asszisztensből 9 inkább otthagyja a munkahelyét és más utakat keres. A legkirívóbb eset az egyik budapesti kórház, ahol 82 fő esik ki a következő évtől a tényleges munkából.
Országosan jelenleg 4000 szakdolgozó hiányzik a rendszerből, amit az intézmények a nyugdíjasok visszahívásával tudtak enyhíteni. Azok a szakdolgozók, akik maradtak, vagy visszamentek dolgozni, most választás elé kerülnek, szüneteltetik a biztos nyugdíjat, vagy abbahagyják a munkát.
