Mennyit keres egy pályakezdő gépészmérnök és egy ügyvéd?
Ötödik éve jelenik meg a HVG felsőoktatási rangsorokat is tartalmazó különszáma. Az idei kiadványban többek között az Állami Foglalkoztatási Szolgálat bér- és fizetési adatai alapján a pályakezdők béréről - szakmánként -, a diplomásbérek szóródásáról is informálódhatnak az olvasók.
Pályakezdőbérek
A diplomás pályakezdők országos átlagban havi bruttó 180 ezer forintra számíthatnak 33 műszaki, gazdasági, jogi és értékesítési munkakörben – mintegy 900 pályakezdő adatai alapján –, havi bruttójuk két év gyakorlat után mehet valamivel 200 ezer forint fölé (a pályakezdőkről szóló adatokat a GVI 2009-es vállalati felmérése tartalmazza). Munkakörtől, településtípustól, a vállalat méretétől, tevékenységi körétől és tulajdoni viszonyaitól függően viszonylag jelentősek az eltérések, a pályakezdők legjobban fizetett negyedrésze legalább bruttó 200 ezer forint, a legrosszabbul fizetett másik negyede pedig legfeljebb bruttó 140 ezer forint kezdőbérrel indíthatja karrierjét. A legmagasabb a kezdőbér a külföldi tulajdonú cégeknél, átlagosan csaknem bruttó 200 ezer forint, míg a Közép-Magyarországon kívül tevékenykedő vállalatoknál a szint mintegy 20 ezer forinttal alacsonyabb az országos átlagnál.
A különbség két év után némileg nagyobbá válik, a multiknál átlagosan 18 százalékkal, vidék-Magyarországon pedig 16 százalékkal nőhet az alapbér. A műszaki végzettségű pályakezdők 6 százalékkal magasabb kezdőbérre számíthatnak, mint az országos átlag, s jobbak a kétévi munka utáni kilátásaik is, mint országos átlagban, ők akkor a kezdetinél 24 százalékkal kereshetnek többet. Jól fizetőnek például a gépészmérnöki munkakör mondható, rosszul fizetőnek pedig a turisztikai. Egy frissen végzett alapszakos gépészmérnök picivel még többre is számíthat havi bruttó 200 ezer forintnál, egy kezdő turisztikai diplomás meg csak bruttó 140 ezer forintra, s a kettőjük közötti bérolló két év alatt még tágabbra nyílik: akkorra a gépészmérnökök 22, a turisztikai szakemberek 8 százalékkal magasabb fizetésre számíthatnak.
© Marton Szilvia |
A pályakezdő és a régebben dolgozó diplomásokra együtt számított havi átlagos kereset valamivel 300 ezer forint alatt marad a „diplomás szakmákban”, vagyis azokban a foglalkozásokban, ahol a diplomások aránya meghaladja az 50 százalékot (az összes diplomásról szóló adatok az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól származnak). A legjobb kereseti átlaggal rendelkező foglalkozási csoport tagjai havonta több mint két és félszer annyit vihetnek haza, mint a legrosszabbul fizetett foglalkozási körbe tartozók. Az átlag fölött keresők foglalkozási csoportjainak nagy száma azt is mutatja, hogy az átlag alatt javadalmazottak többen is vannak, mint az annál nagyobb jövedelműek.
A kereseti élboly felső harmadába a jogi, a speciális műszaki, a gazdasági, a számítástechnikai és a mérnöki foglalkozásúak tartoznak.
Jogászok. A jogi átlagkeresetek sávja kevésbé széthúzott, mint például a gazdasági és számítástechnikai foglalkozások esetében, itt a legjobban kereső 10 százalék nagyjából négyszer annyit kap, mint a legrosszabbul fizetett 10 százalék. A jövedelmek eltéréseit a költségvetési szférában foglalkoztatott bírók és ügyészek egyenletesebb javadalmazása mérsékli. Az ügyvédeknél és a jogászoknál, jogtanácsosoknál viszont majdnem hatszoros, a versenyszférában foglalkoztatott jogászoknál, jogtanácsosoknál pedig hét és félszeres a különbség a legjobban és a legrosszabbul fizetettek keresetátlaga között.
Speciális műszakiak. A csoportot igen vegyes foglalkozások alkotják, ide tartoznak például a gyártásfejlesztők, a műszaki beruházók, a légi irányítók, a légijármű-vezetők és a hajómérnökök is. A viszonylag magas csoport-átlagkereset a kiugróan jól, a többieknél 300-400 ezer forinttal jobban fizetett légijármű-vezetőknek és a hajómérnököknek köszönhető, akiknek átlagkeresete 743 ezer forint.
Gazdasági foglalkozásúak. Egyes gazdasági szakmákban – adószakértők és szaktanácsadók, piackutatók, reklám- és marketingszakemberek, üzletkötők – a legjobban fizetettek akár tízszer annyit keresnek, mint a legrosszabb jövedelemmel bíró 10 százalék, vagy még többet is. Ezen fogllakozások esetében a felső tized jövedelemátlaga meghaladja a havi egymillió forintot, míg az alsóé csak 100 ezer forint körül alakul vagy az alatt marad. Különlegesen nagy, 18-szoros az eltérés az értékpapír- és devizakereskedőknél (például tőzsdeügynökök), itt a legjobban kereső 10 százalék átlagban havi bruttó 2,7 millió forinttal számolhat.
A cikk folytását elolvashatja a HVG Diploma 2010 különszámában. A kiadványt megrendelheti itt.
