A matematika azonban egzakt tudomány, így esetében nehéz pusztán az észjárást és a tehetséget mérni. A feladatlapokat – az Oktatási Hivatal (OH) tanúsága szerint – gyakorló tanárok állítják össze, akik számára alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik tankönyvcsalád anyagát sem. Új és ésszerű ismérve még a központilag összerakott feladatlapoknak, hogy figyelembe veszi: az egyes intézmények eltérő ütemben dolgozzák fel a tananyagot, így a feladatok elsősorban az adott évfolyamot megelőző év anyagára építenek.

„A matematika-oktatás sokkal több kéne, hogy legyen, mint száraz definíciók, függvénytáblázatok és rutinszámítások sulykolása. Jó irányba indultunk a központi felvételi feladatlapokkal, és dicséretes a szándék, de ez még mindig nagyon kevés, többet kell tennünk.” – vélekedik Baranyai Gábor, az egyik budapesti gimnázium matematika tanára. Szerinte fel kéne oldani végre azt az ellentmondást, hogy míg a tudományok között az egyik legelőkelőbb (ha nem a legelőkelőbb) helyet foglalja el a matematika, addig a közoktatásban nagyon nemszeretem tárgynak számít, a többség nyűgnek tekinti, és úgy érzi: ezt a bonyolult valamit nem neki találták ki.

A cikk folytatását az eduline.hu-n olvashatja el.