A válaszadók a havi diplomás nettó kezdő bért 75 ezer és 150 ezer forint közöttire, míg a megfelelő megélhetést adó havi nettó jövedelmet 125 ezer forint és 200 ezer forint közötti sávba tették. A megkérdezettek az általuk reálisnak tartott havi kezdő bérnél több mint 52 ezer forinttal magasabb összeget ítéltek elfogadhatónak.

A fővárosi intézményekben tanuló hallgatók 20 ezer forinttal (13 százalék) magasabb kezdő bérről számoltak be, mint a vidéki megyeszékhelyen, megyei jogú városokban tanuló hallgatótársaik, sőt az általuk elégségesnek tartott kezdő bér összege is körülbelül ennyi eltérést mutat. Az egyéb településeken tanulók véleménye nagyjából hasonló a vidéki megyeszékhelyen tanulókéval, azonban e hallgatók esetében nagyobb a különbség a reálisnak gondolt kezdő fizetés és a megfelelőnek tartott kereset átlagai között.

A felmérés adatai azt mutatják, hogy a hazai felsőoktatásban tanuló nők jövedelmi elvárásai itthon is elmaradnak a férfiakétól. A férfiak a megfelelő átlagkeresetnek mintegy 201 ezer forintot, a nők 176 ezer forintot mondtak.

A kutatás készítői ezzel összefüggésben utalnak arra, hogy az Európai Bizottság a nemek közötti különbségekről készített éves jelentése szerint a férfiak és a nők között fennálló bérszakadék az Európai Unióban átlagosan 17,4 százalék. Ez részben azzal magyarázható, hogy a nők sokszor kevésbé elismert munkakörökben és pozíciókban tevékenykednek, sokan dolgoznak közülük részmunkaidőben, és családi okokból gyakrabban szakítják meg karrierjüket (gyermekvállalás). Ennek kedvezőtlen következményeit nemcsak a béreknél, a szakmai előmenetelnél és a nyugdíjjogosultságnál tapasztalják, hanem az elszegényedés is inkább fenyegeti őket.