Miután jelenleg közel 88 ezer munkavállaló dolgozik Ausztriában ezekből az országokból, abból lehet kiindulni, hogy korlátozások nélkül "túltelítettség" alakult volna ki a munkaerőpiacon - mondta Rudolf Hundstorfer a Die Presse című osztrák napilapnak. A minisztérium várakozásai szerint május elseje után további 20-25 ezer új munkavállaló érkezésére lehet számítani. Ez 3,3 millió ausztriai munkavállaló mellett már szerény mértékűnek számít - mondta a miniszter.
   
Rudolf Hundstorfer felidézte, hogy Ausztria Németországgal együtt teljes mértékben kihasználta a munkaerőpiac megnyitására adható hétéves haladékot, s azzal is szabályozta a beáramlást, hogy egy sor megállapodást kötött a szomszédos országokkal bizonyos, szakképesítést igénylő szakmák terén.
   
Hundstorfer hangsúlyozta: az osztrák kormány a korábbinál szigorúbban készül fellépni a "bérdömping", vagyis az ausztriai bérszínvonal csökkenése ellen. Egy törvénytervezet szerint ismételt esetben akár 50 ezer euró is lehet az ágazati kollektív szerződés feltételeinek megszegése miatti büntetés, és az ellenőrző hatóságra fordított forrásokat is növelték. A feketemunkát azonban nem lehet teljesen megszüntetni - tette hozzá. "Nem állíthatunk minden munkahely mellé egy ellenőrt" - fogalmazott.
   
"Természetesen létezik egyfajta kételkedés" - mondta a miniszter az osztrák lakosságnak a nyitással kapcsolatos aggodalmairól. Egyúttal jelezte, hogy nem ért egyet azzal a közvélemény-kutatási eredménnyel, miszerint a lakosság 71 százaléka tart a hátrányos következményektől.
   
Ez év április 30-ig magyar állampolgárok és hét másik, 2004-ben csatlakozott európai uniós ország munkavállalói csak foglalkoztatási engedéllyel vállalhatnak munkát Ausztriában. Feltétel például, hogy az állásra ne álljon rendelkezésre megfelelő osztrák munkaerő. Az engedély kiadását kiküldött munkavállalók esetében 67 úgynevezett hiányszakmában megkönnyítették a szakképzett munkaerő számára. A határ menti térségben a Magyarországról ingázó munkavállalók számát külön egyezmények rögzítették.
   
Május elsejétől a nyolc ország állampolgárai gyakorlatilag anélkül vállalhatnak majd munkát Ausztriában, hogy ott előzetes bejelentési és engedélyezési kötelezettség terhelné őket. Az osztrák minimálbér- és munkaügyi szabályozásokat azonban be kell tartania a magyar munkavállalók esetében is az osztrák cégeknek, és kiküldött munkavállalóik tekintetében a csak Magyarországon bejegyzett vállalkozásoknak is. A törvénytervezet szigorúbb ellenőrzést és nagyobb bírságokat helyez kilátásba ezen a téren.
   
Az IMAS közvélemény-kutató cég felmérése szerint az osztrákok 71 százaléka számít hátrányokra a korlátozások megszűnése után. Az osztrák Európa-politikai társaság (ÖGfE) vizsgálata szerint viszont csupán 8 százalék véli úgy, hogy veszélybe kerülhet az állása.
   
A 2007-ben csatlakozott két "legújabb" tagország, Románia és Bulgária esetében a korlátozások 2013-ig tartanak.