Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke az MTI-nek csütörtökön azt mondta, egyelőre nem tudják, milyen feltételekkel és milyen cégkörnyezetben működhet majd a buszágazat, és az is kérdéses, hogy a keresztfinanszírozás megszüntethető-e. Hozzátette: ha bizonyos költségeket leválasztanak a buszos ágazatról, akkor ezzel jól járhatnak, mert azt jelenleg indokolatlanul nagy arányban terhelik ezek a költségek.

A szakszervezeti vezető szerint ha az új buszos céget úgy hozzák létre, hogy az hitelképes lesz és tud buszokat lízingelni, illetve ezeket a járműveket saját gárdával üzemelteti, akkor pozitív hatásai lesznek az intézkedésnek. Abban az esetben viszont, ha a lízingelt buszokat külső cégekkel szervizeltetik, akkor a szolgáltatás ára emelkedhet. Nemes Gábor jelezte: mivel sok a kérdőjel, és a munkavállalókat is érdekli a cég jövője, tárgyalásokat kezdeményeznek majd a munkaadóval az átalakításokról.

Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke az MTI megkeresésére azt mondta, a döntés nem új keletű, évekkel ezelőtt már felmerült a buszágazat kiszervezése. Az átszervezés önmagában lehet, hogy átláthatóbbá teszi a működést, és annak költségeit, de azt továbbra sem tudni, honnan lesz pénz a működésre. "Nem tudni, hogy mitől lesz jobb, bár rosszabb sem lesz a helyzet" - mondta Gulyás Attila. Elmondta, ha a buszágazatot - a tervek szerint - versenyeztetni szeretnék, akkor a külön cégben nem lehetnek adósságok, emiatt viszont a többi ágazat kerülhet nehéz helyzetbe, mert ott marad az összes adósság.

Az elnök elmondta azt is, hogy a létrejövő cégek működése csak akkor lehet olcsóbb, ha nem duplikálják a "vízfejeket". Szerinte kérdéses, hogy a két cégben hogyan lehet egy közös bér-, humán- és beszerzési terület. Hozzátette ugyanakkor, hogy egy cégátalakítás rövid távon mindig drága, de hosszú távon behozhatja az árát.

A Fővárosi Közgyűlés szerdán arról döntött, hogy szétválasztják a BKV-t, vagy kiválik a buszágazat a BKV-ból, vagy két új társaság jön létre, a BKV pedig megszűnik. Az előterjesztés szerint ez nem érinti sem a BKV jelenlegi kötelezettségállományának, sem vagyonának a mértékét, mert a jogutódok válnak tulajdonossá. A létrejövő vállalat vagy vállalatok szintén fővárosi tulajdonban lennének, a vagyonkezelő pedig a Budapesti Közlekedési Központ lehet.