A 2011/12-es adatok alapján a hiányszakmák top 10-es listáján már fele-fele arányban vannak a szellemi és fizikai munkakörök Magyarországon. A fizikai munkakörök a szakmunkások, gépkezelők, a vendéglátó-ipari személyzet, sofőrök és technikusok, míg a szellemi foglalkozásokba a mérnök, értékesítő/könyvelő, pénzügyi szakember, informatikus, irodai asszisztens került be – mondta el Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing vezetője, hozzátéve, hogy a munkaadók egyre kevésbé szakmát, inkább munkakört keresnek, ezért könnyen előfordulhat, hogy ugyanaz a pozíció egyik vagy másik vállalatnál teljesen más tartalmat jelent.

Egy európai felmérésben a magyar cégvezetők kétszer annyiszor jelölték meg a tapasztalat hiányát problémaként, mint máshol. Az ok abban keresendő a szakember szerint, hogy egyrészt (főleg Nyugat-Európában) külföldön jóval nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy a fiataloknak már a munkaerőpiacra való kilépés előtt legyen szakmai tapasztalata, másrészt pedig munkáltatói és oktatási szinten is belátták, hogy össze kell fogni és együtt „gyártani” a tapasztalt szakembereket.

Fiatalon munkatapasztalatot szerezni

Szekeres Katalin szerint éppen ezért érdemes a felsőoktatásba jelentkező diákoknak szétnézniük a kiszemelt intézmény honlapján, ott van-e bármilyen együttműködés céggel, vállalattal. A szakember hozzátette, hogy ilyen összefogás nálunk leginkább a mérnöki képzésben figyelhető meg, azon belül is az elektronikai iparban, ahol nem ritkán konkurens cégek működnek együtt annak érdekében, hogy különböző tanműhelyekben kaphassanak lehetőséget a fiatalok.

A szakmai készségek gyakran előforduló hiánya miatt egyértelműen nagy nyomás van mind a munkaadói, mind a munkavállalói oldalon. Hiszen a vállalatok tapasztalt, szakmai készségekben profi munkaerőt szeretnének alkalmazni, de nyilvánvalóan ez a létszám nagyon véges. Szekeres Katalin szerint a fiataloknak ezért tudatosan, a lehetőségekhez képest minél hamarabb be kell lépni valamilyen formában a munkaerőpiacra, és ezt fel is tüntetni az önéletrajzban, hiszen ezek nélkül igen kevés dologba kapaszkodhat egy pályakezdő. Nagy hiba ugyanis, hogy sokan – vagy feledékenységből, vagy szándékosan – kihagyják a szakmai tapasztalat részből a különböző diákmunkákat, vagy azokat az időszakokat, amikor a családi vállalkozásban segédkeztek.

Fontos ezen felül, hogy a fiatal fel tudjon öltözni egy interjúra, el tudja magát adni, akár úgy, hogy az interjú közben vált át idegen nyelvre. Elengedhetetlen továbbá a motiváció, ennek a hiányában ugyanis még a legjobb szándékú HR-tanácsadó sem képes segíteni a pályakezdőn.

A munkatapasztalat megszerzését emelte ki Hajdú István Csongor is, a Frissdiplomás Kft. ügyvezetője. Véleménye szerint továbbra is a gépész- és villamosmérnökök a legkeresettebbek a munkaerőpiacon, de várhatóan gyorsan állást találhatnak a minőségbiztosítási mérnökök és vegyészmérnökök is, valamint a gazdasági/pénzügyi végzettségű frissdiplomások.

A gyakorlatorientáltabb képzésre való áttérés meglátása szerint több területen is növelni fogja a képzés színvonalát, és az intézmény falai közül kikerülő pályakezdők tudásának piacképességét – különösen igaz ez a mérnöki, természettudományi és informatikai területekre. Ez azért fontos, mert a cégek sok esetben előnyben részesítik a fiatal, az iskolapadból épp kikerülő vagy végzős hallgatókat azért, mert ezek a fiatalok lelkesek, bizonyítani akarnak, új ötleteket és meglátásokat hoznak a cég életébe, formálhatóak, és könnyedén beilleszkednek a vállalati kultúrába.

Hozzátette, hogy bármilyen nehéznek is tűnik, elengedhetetlen, hogy már diákként munkatapasztalatot szerezzünk például szakmai gyakorlat keretei között. Ez abban az esetben is fokozottan ajánlott, ha az adott szakon nem kötelező elvárás a szakmai gyakorlat vagy csak 1-2 hónapot írnak elő.

Pintér Zsolt fejvadász és karrier szakértő elmondta, hogy már több éve változatlan tendencia az, hogy rengetegen törekednek a felsőfokú képzés megszerzésére, annak ellenére, hogy „Dunát lehetne rekeszteni a diplomásokkal”. Így sokan kerülnek a későbbiekben olyan helyzetbe, hogy csak olyan munkakört tudnak betölteni, amihez egyébként elegendő lenne a középfokú végzettség is. Pintér Zsolt szintén a mérnöki és informatikai végzettséget emelte ki, ahol jó eséllyel a szakmában tudnak később elhelyezkedni a fiatalok. Ugyanakkor a turisztika és a vendéglátás is olyan „működőképes” szakirány lehet, amivel olyan állást lehet szerezni, ahol kamatoztatni lehet az évek alatt megszerzett tudást.

Horváth Szabolcs

Ezzel kapcsolatban azt tette hozzá a szakértő, hogy hiába próbálják állami szinten preferálni a műszaki, orvosi szakokat, ha ezeknek egy jó része készségfüggő. Ezekhez az ágakhoz nélkülözhetetlen a látásmód, érzék. Lehet valaki jó matematikából, ha nem szereti és nincs érzéke a fizikához, nagyon nehéz lesz neki a mérnöki kar. Ugyanígy a kommunikáció területen is szükséges bizonyos adottság, ha valaki egy kicsit sem extrovertált személyiség, bár megpróbálhatja elsajátítani az alapokat, nem lehet igazán jó kommunikátor.

Az orvosi, egészségügyi képzés tekintetében mind Szekeres Katalin, mind Pintér Zsolt azt mondta, nem kétséges, hogy szükség van rájuk, viszont a jelenlegi tendenciák alapján kérdéses, hajlandóak-e ilyen végzettséggel itthon sokszor megalázóan kevés pénzért elmenni dolgozni, vagy inkább a külföldet választják, ahol tárt karokkal várják őket, jóval magasabb juttatásért.

Vidék vagy főváros?

Aki itthon szeretne elhelyezkedni, annak előreláthatólag mérnöki vagy informatikusi végzettséggel nem lesz nehéz dolga, könyvelői, pénzügyi ismeretekkel is jók a kilátások, de az idegen nyelv ismerete elengedhetetlen. Szekeres Katalin tapasztalatai alapján sok HR-esnek van személyes preferenciája arra nézve, milyen intézmények diplomáit „szereti”. Viszont mivel a keresett területeken (például mérnök, informatikus) kevés a tapasztalt, idegen nyelvet magabiztosan beszélő szakember, nem jelenthet nagy hátrányt, ha valaki kevésbé magas presztízsű intézményben szerez diplomát.

Szekeres Katalin érdekességként elmondta, hogy míg Budapesten elsősorban az angolul tudókat keresik, vidéken inkább a németül beszélőkből van hiány.

Pintér Zsolt szerint előny lehet, ha valaki be tud jutni egy jó nevű egyetemre, de figyelni kell arra, ha egy intézményen egy bizonyos kar országos hírű, nem biztos, hogy egy másik szakot is ugyanannyira elismernek a munkaerőpiacon.

Nem csak Nyugat-Európa lehet perspektíva

Bár sokan szeretnének Nyugat-Európában elhelyezkedni, Szekeres Katalin elmondta, már Kelet-Európában is több lehetőség van. Ilyen például egy call centeres vagy service centeres munka, illetve a külföldi vállalatok is egyre inkább szervezik ki a könyvelésüket Közép- és Kelet Európába, sőt Budapesten is több ilyen cég található. Egy ilyen munkahely egy tipikus pályakezdő karrier első lépése lehet, bár azt tudni kell ezekről, hogy a munka jellege miatt nagy a fluktuáció, így fiatal a csapat. Sok helyen viszont csak a nyelvtudás jelentheti a belépési korlátot, a mindennapi teendőket helyben tanítják meg.

Nyelvszakos végzettséggel egy ilyen állást könnyedén meg lehetne kaparintani, és bár sok esetben a munkaerő-közvetítő cégek ilyen jellegű munkaköröket tudnak nekik ajánlani, ha mégis elfogadják, azt inkább kényszerből teszik, mint lelkesedésből.

Hajdú Csongor szerint az SSC-szektornak, vagyis a szolgáltatóközpontoknak is jelentős marad a felvevőpiaca, ráadásul ezek száma nem csak Budapesten ugrott meg, hanem több vidéki nagyvárosban, például Debrecenben, Miskolcon, Székesfehérváron és Pécsen is munkalehetőséget nyújt a nyelveket jól beszélő fiataloknak.

A Manpowernél egyébként úgy tapasztalják, az angol és német mellé érdemes valamilyen távol-keleti nyelvet is választani, Ázsiából ugyanis egyre inkább kezd nőni a kereslet az európai szakemberek iránt, sőt nem ritkán vezetői pozíciókat is meg lehet csípni. A távol-keleti munkaerőpiacra egyébként is jellemző, hogy sokkal könnyebben lehet felfele jutni a ranglétrán, mint Európában.