Itt az új MNB-program: jön a minősített vállalati hitel
Új minősített hitelterméke vezet be a Magyar Nemzeti Bank. Milyen előnyöket tartogat ez a lehetőség a vállalkozások számára?
Teljesen megszokott és érthető dolog, ha egy állást kínáló cég a jelentkezők számára nyelvi feltételt szab. Egyes álláshirdetések viszont - főleg az egyébként is magas munkanélküliséggel küzdő Dél-Szlovákiában - nyelvi követelményként a szlovákot, mint anyanyelvet jelölik meg. Ezt úgy is lehet érteni, hogy magyarok kizárva - írja a bumm.sk a Delta nevű hetilapra hivatkozva.
Lancz Attila, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat jogász munkatársa úgy nyilatkozott, hogy a szlovák anyanyelv, mint az alkalmazás feltétele egyértelműen diszkriminatív feltételnek minősül az ún. antidiszkriminációs törvény értelmében. „Ennek a feltételnek a megszabásával az állást meghirdető cég az azonos képességű jelentkezők közül hátrányos helyzetbe hozza azt a jelentkezőt, akinek nem szlovák az anyanyelve.
Azaz: a munkára való alkalmasság tekintetében azonos helyzetben lévők közül a nem szlovák anyanyelvű jelentkező egy formai ok miatt – pl. magyar anyanyelv – kerül hátrányba, nem pedig a munkaadó objektíven indokolható jogos érdeke miatt. A munkaadó objektíven indokolható jogos érdeke lehet pl. az, hogy az alkalmazottja nagyon jól, anyanyelvi szinten beszélje a szlovák nyelvet, ami tartalmi feltétel, de az nem, hogy az alkalmazott anyanyelve a szlovák legyen, mivel ez formai feltétel. Ergo: az antidiszkriminációs törvény szempontjából a szlovák anyanyelvűség feltétele nem elfogadható, mert nyelvi – súlyosabb esetben etnikai – alapon diszkriminál“.
