A 26 éves Hámori Sándor a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, most gépészmérnökként dolgozik Debrecenben, mellette tanít is az egyetem Műszaki Karán. Már a gimnáziumi évei alatt is ezzel akart foglalkozni, és egyáltalán nem bánta meg, hogy belevágott, hiszen annak ellenére, hogy sokat dolgozik, megvan az eredménye. Mint mondja, „ez egy megbecsült, szép szakma”.

Úgy tapasztalta, hogy az egyetemen viszonylag magas volt a szakközépiskolát vagy technikumot végzettek aránya, ami azt jelentette, hogy a gépész alapokat már ott megkapták, azonban az átlagos idegen nyelv ismerete messze elmaradt még az országos átlagtól is. Igaz, szerinte ezt később a céges nyelvkurzusokon lehet pótolni.  „Ebben a szakmában jók az előrejutási lehetőségek is. A cégeknél összességében megbecsülik, elismerik a szakmát. Nekem nincs munkanélküli gépészmérnök ismerősöm. Ehhez hozzátartozik az is, hogy kiemelkedően sokat kellett tenni a diplomáért” – mondja.

A magyarországi multinacionális vállalatok különösen keresik a gépészmérnököket különböző területekre. Ilyen végzettséggel jó eséllyel lehet pályázni a gyártás, gyártástámogatás, folyamatirányítás, kutatás-fejlesztés, tervezés, illetve az értékesítési területeken is, sőt, a mérnök-értékesítők egyébként nagyon keresettek a piacon – tudtuk meg a Manpower Professional üzletágának mérnöki kereséseit végző tanácsadóitól. De a hazánkban működő autógyárak is jelentős munkáltatói a gépészmérnököknek: a végzett szakemberek el tudnak helyezkedni például már a tervezési fázisban, de a gyártósoron lévő gépeket beállításánál is.

A hvg.hu-nak nyilatkozó mérnök is úgy látja, jók az elhelyezkedési lehetőségek Magyarországon, előnynek látja például azt, hogy véletlenül senki nem lesz gépészmérnök. „Senkit nem akarok megbántani, de vannak bizonyos szakok, amit a fiatalok nem céltudatosan választanak, hanem ’muszájból’. Ez egyáltalán nem jellemző a gépészmérnöki képzésekre, ami azt eredményezi, hogy a legtöbben tényleg szeretik a szakmájukat. Autógépészként elég jó esély van a hazai autógyárakban elhelyezkedni, de a képzettség sokszor együtt jár részben külföldi karrierrel is” – mondta.

Mérnökök a gyárban

D.P.

A magyar autóiparban akár a beszerzésben, logisztikában is kereshetik ezeket a szakembereket, ugyanis a megfelelő, speciális alkatrészek megrendeléséhez szükség lehet a szaktudásukra. Ezen felül a minőségbiztosításban, minőségügyben is fontos szerepet kaphatnak, hiszen a precíz termelés felügyeletéhez előfeltétel a komoly szakmai háttér. Ugyanígy számottevő ez a tudás a gyártásirányításban; ahhoz, hogy a kialakított terméket úgy gyártsák le, hogy az az előírásoknak megfeleljen, felkészültségre és szakmai tudásra van szükség.

Mennyit lehet vele keresni?

Néhány éves tapasztalattal, jó nyelvtudással már nagyon jó lehetőségeket kínálnak a Magyarországon lévő vállalatok. Jól látszik az idegen nyelv ismeretének szüksége a Jobline álláskereső oldalon feladott hirdetésekből is, szinte mindenhol elvárás a tárgyalóképes angol és/vagy német nyelvtudás, de nem ritka az sem, ahol ezek mellé előny, ha a pályázó beszél egy harmadik nyelvet, például a franciát. Szekeres Katalin, a Manpower Magyarország marketing vezetője szerint a végzettség és a tapasztalat a legtöbbször nem elég, a nyelvtudás hiányában ugyanis szinte esélytelenek a pályázók.

A magas elvárásokért cserébe már pályakezdőként egész jó fizetést lehet hazavinni gépészmérnökként. A Manpower szakemberei szerint tapasztalat nélkül a kezdő fizetés bruttó 250 ezer forintnál kezdődik, 2-3 éves tapasztalattal bruttó 350-400 ezer forintot is el lehet kérni, míg seniorként, 5 éves releváns szakmai háttérrel a havi bér alsó határa akár 550-600 ezer forint is lehet.

Ennyi idő, mire álláshoz jutnak a frissdiplomások

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb, 2011-es adataiból az derül ki, hogy a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Karán végzetteknek a 26 százaléka már a diploma megszerzése pillanatában főállásban dolgozott, 22 százalékuk pedig külföldön szerzett állást. Azok, akik Magyarországon maradtak, nagyjából 2,5-3 hónap alatt szereztek állást, 211 ezer forintos kezdő fizetéssel.

A BME GÉK volt hallgatóinak csupán másfél százaléka helyezkedett el olyan területen, amelyhez nem szükséges felsőfokú végzettség, a kérdőív kitöltésének pillanatában pedig mindössze 2,3 százalékuk volt munkanélküli.

A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Karának végzett hallgatói kevesebb, mint négy hónap alatt el tudtak helyezkedni, átlagos nettó fizetésük 174 ezer forint volt. Az adatokból az is kiderül, hogy minden tizedik Miskolcon végzett gépészmérnöknek külföldön sikerült elhelyezkednie, míg az itthon lévők 6,7 százaléka a kérdőív kitöltésekor munkanélküli volt. A pályakezdők 7,8 százaléka olyan állást szerzett, amelyhez nem kellett diploma.

Az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépészmérnöki és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán a hallgatók több mint felének már a végzéskor volt főállása. A végzett hallgatók csaknem tizede, 9,1 százaléka külföldön helyezkedett el, az itthon munkát vállalók egy kicsivel több mint három hónap alatt találtak állás, és körülbelül 210 ezer forintot vihettek haza havonta. A nem diplomás munkakörben dolgozók aránya 19,6 százalékkal itt volt a legmagasabb.

A Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karának hallgatónak a diploma kézhez kapásakor már volt főállása, míg a többiek 5,3 hónap alatt találtak munkát, körülbelül 195 ezer forintos kezdő fizetéssel. Az itt végzetteknek mintegy 17 százaléka próbált szerencsét külföldön. Az egyetem frissdiplomásainak mintegy 6,5 százalékának lett olyan állása, aminek a betöltéséhez nem volt feltétel a felsőfokú végzettség.

A szakemberek tapasztalatai szerint külföldön tárt karokkal várják a gépészmérnök (és villamosmérnök) végzettségű munkavállalókat. Külföldön azért is szeretik kifejezetten a magyarokat, mert rendszerint önállóak, nagy munkabírásúak, elkötelezettek, kreatívak, emellett nem elhanyagolandó tényező az sem, hogy alacsonyabb a fizetési igényük, mint például nyugat-európai társaiknak.

Hámori Sándornak egyébként több ismerőse is kiment külföldre dolgozni, és az ő beszámolóikból azt látja, többet keresnek, mint idehaza, de azt nem teszik hozzá, hogy mennyivel drágább a megélhetés „Persze, amíg a ’klasszikus’ gépészmérnököknél a sok multinacionális cég miatt (autógyárak, szerszámgyárak, gépgyártók) több lehetőség van külföldre kimenni hosszabb, rövidebb távra, de ott az anyavállalat állja a szállás, utazás, napi kiadások költségeit. Nyilván ez egy teljesen más helyzet, mint önállóan szerencsét próbálni.