Az Umbrella.tv története esküvő- és rendezvényvideós garázsvállalkozásként indult. A reklám szakirányon tanuló egykori csoporttársakat – Kázmér Miklóst és Hídvégi Zoltánt – eleinte nem is annyira az elmélyült barátság, inkább a praktikum – mindketten Budaörsön laktak – hozta össze, akkoriban leginkább a diplomamunka elkészítésében segítve egymást.

A videózással gimnazista kora óta foglalkozó Miklós diplomázás után a Young & Rubicam reklámügynökséghez, míg Zoli Bonnba, a DHL-hez ment gyakornoknak. Előbbi saját bevallása szerint akkoriban igen keveset tudott az iparágról, viszont a gyakornokság végére egy valamiben biztos lett: nagyon nem jön be neki, hogy bármennyire odateszi magát a munkában, a reklámmultiknál tesznek a teljesítményre.

„Felbőszített, hogy elég nekik az alap, és semmi többet nem várnak el” – meséli.

Gyakornoksága alatt aztán a rendezvényvideózás annyira felpörgött, hogy egy idő után döntenie kellett: marad-e az ügynökségnél vagy saját vállalkozására összpontosít.

„Akkoriban a BTL marketing (Below The Line: a hagyományos eszközök helyett a személyes kommunikációra épülő) Magyarországon kimerült a beszélő fejek, a pogácsa, a borospohár, az épület és a konferenciaterem nagytotál vágóképeiben, valamint a Kék Duna keringős hangaláfestésben” – emlékezik vissza a kezdetekre a mostanra 50 embernek munkát adó Umbrella alapítója, Miklós.

A multik világából rövid úton kiábrándult alapítók 2004 és 2005 fordulóján egy kelenföldi panelben nyitották meg első irodájukat, azzal a szándékkal, hogy az akkor még főprofiljuknak számító rendezvényes videózásba ötletességet csempésszenek. Jobbak akartak lenni azoknál a tévés operatőröknél, akik maszekolásukhoz munkahelyük méregdrága kameráit használták, hogy azokkal minden ötletesség és koncepció nélkül hozzák az ügyfelek által elvárt minimumot.

„Nekik eszközeik voltak, de hiányzott a kreativitásuk, mi viszont minimális erőforrásokból akartunk filmesebb irányt hozni. Koncepciókban kezdtünk gondolkodni a céges és sajtóesemények videofelvételeinek elkészítésében” – magyarázza Miklós.

Az Umbrella előremenekülése önmagában persze kevés lett volna – mára ugyanis a videokészítésben sokan követik azt a receptet, hogy a cég programjának részévé válva szállítanak érdekes anyagot a megrendelőnek. Az Umbrella sikeréhez az is kellett, hogy akkoriban váltak széles körben is hozzáférhetővé azok a digitális képrögzítő technikák, amelyek segítségével lehetővé vált, hogy olyanok is kipróbálják magukat, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük.

Umbrella.tv

Két másik fontos változás is segítette a cég sikerét: a 2008-as pénzügyi válság, amelynek a reklámpiacra gyakorolt legfontosabb hatása a drasztikus költségcsökkentés lett, illetve az okostelefonok és tabletek megjelenése, ami pedig a feje tetejére fordította tartalomfogyasztást.

„A válsággal és a digitális piac létrejöttével megkérdőjeleződtek a 60 éve működő, klasszikus kommunikációs formák, aminek hatására nagyon sokan megijedtek a reklámszektorban” – ad ízelítőt Miklós a 2009-et követő történésekből. Az alternatív kommunikációs platformok (a Facebook, a Twitter, a Pinterest vagy a Tumblr stb.) megjelenése a magukat divatos szóval digitális ügynökségeknek nevező reklámcégek számára hatalmas lehetőséget jelentett.

„A régi rendszer kegyeltjei között nagy volt a feszkó, mindenki a csökkenő marketingköltségekre mutogatott, és részben igazuk is volt. Ezzel párhuzamosan nyílt viszont 15 újfajta csatorna” – mutat rá Miklós.

Manapság a reklámpiaci evangelisták minden fórumon a digitális hirdetésekről mantráznak, a cégek pedig úgy érzik: lemaradnak, ha nem nyomják a Facebookot, a Twittert, saját YouTube-csatornájukat. Márpedig minden kommunikációhoz tartalom kell, méghozzá lehetőleg olyan, amelyre felfigyelnek az emberek. Ez pedig a digitális tartalomgyártás aranykorát is magával hozta, azon belül kiemelten a mozgóképgyártás iránti igények megugrását. Az umbrellások egyik ilyen kreatív büszkesége a neves Art Directors Festival idei eseményére készített Immortality sorozat, amelyet a szakma nagy megelégedésére vetítettek az eseményen Miamiban.

A PricewaterhouseCoopers várakozásai szerint a következő években az online reklámvideó formátum minden más internetes reklámformánál gyorsabban nő majd, 2014 és 2019 között 19,5 százalékkal – szemben a bannermegjelenítések 7,9 százalékos és a kereséstalálati hirdetések 10 százalékos növekedési kilátásaival. Ráadásul a globális hirdetési piacon az online a tavalyi 135 milliárd amerikai dollárról 2019-re 239 milliárdra nőhet, túlnőve ezzel a tévéreklámok idén 175 milliárdos piacát.

Ma már az Umbrella is egyre több digitális platformra gyárt komplex kampányokat. Egy márka például reklámkampánya részeként a félperces hagyományos reklámfilm mellé két perc hosszú YouTube-imázsfilmet, a hirdetőhöz csak áttételesen köthető, szponzorált dokumentumfilmet, pár másodperces Facebook-videohirdetéseket, vírusfilmet vagy más formátumú videókat is rendelhet. Ilyen volt például a Yonderboi fémjelezte és a Vodafone által finanszírozott Hangtérkép, amely - miközben áttételesen a szponzor brandjét erősítette - valójában közösségi zenekészítéssel kísérletezett.

Folk György cikke a HVG Extra Business 2015/4-es számában jelent meg, a tartalom előállításában a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt. A fenti írás egy rövidített kivonat, amennyiben szeretné teljes egészében elolvasni a cikket, ezen a linken megrendelheti a lapszámot.