Szórakozás, művészet, szabadidő

Társadalmi és technológiai változások | A metaverzumban töltött folyamatos online lét egyik következménye a munka és a szabadidős tevékenységek, a szórakozás és a művészetek egybemosódása. Az infokommunikációs technológiák közvetítésével kiteljesedhet a wagneri Gesamstkunstwerk: a különféle ágak – például a film és a XXI. század művészetének tartott játék – egyre komplexebb és interaktívabb kifejezési formákban egyesülnek. Az integrációt és a sci-artot jelképező robotika mellett virtualitáshoz, mesterségesintelligencia-megoldásokhoz és 3D-s nyomtatáshoz, gyakran mindháromhoz kapcsolódó új területek alakulnak ki. Az alkotói folyamat egyrészt demokratizálódik, másrészt valószínűleg egyre kevesebben élnek meg majd belőle.

Változások az álláspiacon | Az internet térhódítása már az ezredfordulón teljesen átalakította a terület álláspiacát, a világháló metaverzummá változása pedig az ezredfordulóhoz hasonló léptékű és horderejű változásokat hozhat. Folyamatosan születnek komplex, multidiszciplináris, ugyanakkor komoly szakterületi ismereteket – művészt, mérnököt és társadalomtudóst egy személyben – megkövetelő munkakörök. Több hagyományos állás megszűnhet, vagy teljesen új követelményeknek kell majd megfelelni (kurátor, tájképfestő stb.).

Új állások | A virtuálisvalóság-építész igény szerint multifunkcionális, illetve speciális rendeltetésű online tereket tervez. A meghatározott múltbeli pillanatokat és a kapcsolódó jellegzetes helyszíneket a nosztalgisták teremtik majd újjá. Mivel a virtuális könyvtárak egyszerre múzeumok, színházak, parkok és iskolák, az ottani könyvtárosoknak mindegyik területhez kell érteniük. A bővített valóság koordinátora javítja, frissíti az e terek belakásához szükséges hardvert és szoftvert, tanácsot ad hozzájuk, míg a hasonló érdeklődésű személyek szórakozásáért online közösségszervező felel. A felhasználók közösségi tevékenységét játékmesterek szervezik. Filmjátékok, robotikai és más komplex művészi programok elképzelhetetlenek lesznek mesterségesintelligencia-szakértők, fejlesztők nélkül.

Mémdoktorok, digitális régészek, érzékszervőrzők - ilyen új állások jöhetnek 2030-ra

Cikksorozatunk második részében a kereskedelem, a kommunikáció és az energiatermelés jövőjéről esett szó.

Logisztika, szállítás, közlekedés

Társadalmi és technológiai változások | A szakterületi innováció motorja a digitalizáció, a rugalmas menedzsment és az ezeket támogató sokféle technológia lesz. A személyek és termékek szállítását, az infrastruktúra hatékony és biztonságos használatát intelligens forgalomirányító, vezetéstámogató integrált rendszerek végzik majd. A vezető nélküli autók lassan terjednek, jelenlétük viszont már szignifikáns lesz (kevesebb baleset), így egyre több speciális utat terveznek számukra. A helyközi csomagszállításban fontos szerepet játszhatnak a drónok, a szárazföldi és vízi szállításban népszerű „okos” konténerek jelentős részét pedig modulárisan tervezik. E tendenciák és a környezetbarát szempontok érvényesítésének együttes hatására a szakterület népszerűbb lehet, mint 2015-ben volt.

Változások az álláspiacon | Az álláspiaci változásokat elsősorban az intelligens rendszerek térnyerése, a vezető nélküli autók második hulláma és a drónok eredményezik. Az automatizációval olyan munkakörök kerülnek veszélybe, mint például a taxis, a kamionsofőr, a buszvezető, a levélpostás és a pizzafutár. Bár még nem terjednek el, csak megjelennek a járműbirtoklást kiváltó „on-demand” közlekedési rendszerek, fel kell készülni a többlépcsős tömeges munkahelymegszűnéssel járó, kisebb és automatizáltabb autógyártásra. Más területekhez hasonlóan a közlekedés és a szállítás új állásaihoz is magasabb szintű képzettség és mélyebb szaktudás kell.

Új állások | A nemzeti rendszerek háttérbe szorulásával nő a globális rendszerek építészeinek szerepe. A csúcstechnológiák infrastruktúrába integrálása kivitelezhetetlen lesz az intelligens utak tervezői, a szenzorfigyelők és -elemzők, valamint az okosautók belsőinek dizájnerei nélkül. A gépkocsivezetők nélküli közlekedés és szállítás megszervezése szintén generálhat új állásokat: robotautó-tesztelőket, rendszermérnököket, speciális szerelőket, autonóm légi és vízi járművek operátorait, robotkarbantartókat. Az élelmiszerektől a könyvekig szinte mindent szállító, hulladékot gyűjtő, közlekedést és légszennyezést monitorozó drónok mellett szakavatott diszpécserek dolgoznak. 

Lesz-e még munkájuk 2030-ban a gazdáknak, az orvosoknak és a pénzügyeseknek?

Sorozatunk első részében a mezőgazdaság, az egészségügy és a pénzügyi szektor jövőjéről esett szó.

Háztartás

Társadalmi és technológiai változások | Az intelligens lakókörnyezet koncepciójának megvalósulásával, a távmunka elterjedésével, a társadalom fokozatos virtualizációjával a háztartás funkciói is átalakulnak, bővülnek. Lakásunk egyszerre lesz otthon és munkahely, szabadidős központ és gyártóműhely, online és offline rekreációs és kreatív/interaktív tevékenységek helyszíne, de ha kedvet és tehetséget érzünk magunkban, akár vertikális farmmá is átalakíthatjuk. A szinte végtelen lehetőségek tökéletesen illusztrálják a munka világában az utóbbi évszázadokban végbement egyik legfontosabb paradigmaváltást: megszűnik, legalábbis visszaszorul a hagyományos munkahely.

Változások az álláspiacon | Az otthon esetében soha nem lehetett olyan értelemben álláspiacról beszélni, mint a többi ágazatban. Már csak azért sem, mert a háztartási alkalmazottól igen hosszú és szerteágazó út vezetett a jelen lassan archaikusan hangzó távmunkáján át a multifunkcionális home office-ig, öreg éveink távolról figyelhető (de ideális esetben nem megfigyelhető) személyes idősotthonáig, ahol távgyógyászattal orvosolják a bajainkat. A 2030-as évekre már egyre kevesebb olyan munkatevékenység lesz, amelyet ne tudnánk elvégezni otthon (a jelenlegi helyzetről a digitális nomádokról szóló cikkünkben számolunk be).

Új állások | A 3D-s nyomtatással, a több anyagot szimultán megmunkáló olcsó printerek elterjedésével, a „csináld magad” kultúra sokadik reneszánszával élelmesebb és ügyesebb felhasználók helyi kisközösségeket látnak el majd személyre szabott termékekkel. Kihasználatlan lakótereinket vállalati találkozókat szervező proaktív menedzserek („hivatalházmesterek”) közvetítésével rövid időre – akár órákra is – kiadhatjuk. Azt viszont tartsuk fejben, hogy az ultraintelligens otthonok is csak akkor működnek, ha információtechnológiájukat közelben lakó vagy rezidens ICT-ezermester felügyeli, aki alkalmasint a személyes robotunkhoz is ért.

Kömlődi Ferenc írása eredetileg a HVG Extra Business 2015/3-as számában jelent meg. Hasonló cikkeket a HVG Extra Business legfrissebb számában olvashat, amely a hatékonyság, időgazdálkodás és fókuszálás témáját járja körbe. Keresse az újságárusoknál vagy rendelje meg – akár a régebbi számokat is – a kiadónál! Ha tetszett a cikk, lájkolja a HVG Extra Business facebookos oldalát is.