„Akkor is a megoldandó problémákat keressük, amikor sikeresek vagyunk” - interjú a Pixar igazgatójával
Toy Story, Verdák, Némó nyomában, Egy bogár élete, Hihetetlen család, L’ecsó – csak néhány a Pixar stúdió sikertörténetei közül. A Pixar és a Disney Animation Studios igazgatójával, Ed Catmull-lal beszélgettünk kreativitásról, történetmesélésről, bajtársiasságról és Steve Jobsról.
HVG Extra Business: Könyvében, a Kreativitás Rt.-ben, ami a saját és egyben a Pixar története, azt írja: „a történet a lényeg”, annak nem állhat útjába sem technológiai, sem eladhatósági szempont. Ehhez az elvhez ön és a Pixar mindig tudta tartani magát?
Ed Catmull: A nézők történetet várnak tőlünk, illetve általában minőséget akarnak. És bizony a nagy sietségben, amikor gyorsan pénzt szeretnénk látni a termékünkből, ezt olykor elfelejtjük. Elveink megtartásáért újra kellett terveznünk például a Dinó tesót, de alaposan belenyúltunk menet közben a Fel! és az Agymanók filmbe is. A Disney és a Pixar fúziója után a Disney Animation részleg vezetőjeként pedig az Aranyhaj és a nagy gubanc illetve a Zootropolis esetében cselekedtünk hasonlóan. Bizony elég gyakran előfordult, hogy a projekt kellős közepén kellett meghoznunk a döntést a jelentős változtatásokra, még akkor is, ha ez drága volt és sok nehézséget okozott.
| Ed Catmull |
1979-ben került a Lucasfilmhez, amikor George Lucas – a vizuális képi és hangeffektekhez, valamint a vágáshoz – számítógépes csoportot alakított ki, és Catmullt nevezte ki vezetőnek. A részleg létrehozta a nagyteljesítményű Pixar Image Computert, ám amikor Lucasnak a válása miatt racionalizálnia kellett a cégét, az átalakításnak a Pixar is áldozatul esett. Megmentőnek végül Steve Jobs érkezett, aki akkor jött el a részben általa alapított Apple-től, és a Pixar számítógépében kezdetben a Macintoshok riválisát látta. Az 1986-os adásvétel után Catmull lett a Pixar elnöke, az üzlet viszont nem akart beindulni: a gépekhez kedvcsinálónak szánt, azok grafikai teljesítményét demonstrálni hivatott animációs filmek nagyobb sikert értek el, mint maguk a számítógépek. 1991-ben szinte az utolsó pillanatban jött a Disney ajánlata, miszerint a jogokért cserébe egész estés Pixar mozifilmet finanszírozna. A megállapodás eredményeként 1995-ben bemutatták a Toy Storyt, a többi pedig már történelem. A Pixar sikert sikerre halmozott, míg a Disneynél ínséges évek következtek. Végül 2006-ban a Disney vételi ajánlatot tett a Pixarra, amit Jobs elfogadott, igaz, a konstrukció végül inkább hasonlított fúzióra. |
HVG Extra Business: Összefügghet mindez azzal, hogy a siker elérése után hajlamosak vagyunk elkényelmesedni, esetleg nehezebben észrevenni az elkövetett hibákat?
Ed Catmull: Ez fontos kérdés. Az emberek, ha sikert érnek el, azt hiszik, onnantól mindig tudni fogják, mit kell tenniük. Ha hibázunk, és egy program megbukik, nyitottabbak leszünk a változtatásra, míg ha sikeresek vagyunk, akkor jóval kevésbé akarunk a bevált recepten változtatni. Nehéz megérteni, hogy mindkét esetben ugyanannyira szükséges a változtatás. A siker tulajdonképpen csak azt jelenti, hogy még keményebben meg kell dolgozni a továbbfejlődésért.
HVG Extra Business: Mondhatjuk, hogy a Disney is emiatt került kisebb válságba a kilencvenes években, és akarta szorosabbra fűzni a Pixarral az együttműködést, aminek az eredménye lett a 2006-os fúziójuk?
Ed Catmull: A Disney-nek volt négy nagy sikere: A kis hableány, A szépség és a szörnyeteg, az Aladdin és Az oroszlánkirály. Utána valóban nagyon nehéz volt a változtatás, és ezért kevésbé sikeres időszak következett. Mára azonban magukra találtak, és talán még nagyobb sikereket érnek el. Nem utolsósorban azért, mert a Pixarral együttműködve átvették a mi gondolkodásmódunkat, aminek a lényege, hogy akkor is a megoldandó problémákat keressük, amikor sikeresek vagyunk.
HVG Extra Business: Könyvének egyik fő mondanivalója, hogy nagyban függ egy vállalat felépítésétől, kultúrájától, mennyire tudnak felszínre kerülni a dolgozók kreatív energiái. Hogyan lehet tudatosan tenni ezért?
Ed Catmull: Az egyik legfontosabb, hogy felismerjük: a kreativitás nem csak a művészeteknél van jelen. Az élet minden területén mindannyiunknak szükségünk van a kreativitás valamilyen formájára, függetlenül attól, mit csinálunk. A másik fontos pont, hogy az embereknek megvannak a maguk félelmei, kétségei. Amit vezetőként tehetünk, hogy a munkatársak számára biztonságos munkakörnyezetet alakítunk ki, ahol tudják, hogy semmi baj nem történik, ha hibát követnek el. Ez nehezebb, mint gondolnánk, mivel nagyon nehéz belelátni mások fejébe, gondolataiba, így a félelmeket sem ismerhetjük pontosan.
HVG Extra Business: A csapat összeállítása is nagyban befolyásolja a hatékonyságot. Milyen hibákat nem szabad elkövetni?
Ed Catmull: Ha új projekten dolgozó csapatot hozunk létre, nem tudjuk előre megmondani, hogy az emberek abban hogyan fognak teljesíteni, hiszen még sosem csináltak ilyet. Azt viszont meg lehet mondani, hogy mennyire fognak jó hangulatot teremteni, mennyire lesznek elkötelezettek egymás irányába és mennyire támogatják majd egymást. Általában a bajtársiasság mértéke a jó indikátor egy-egy csapat esetében. Mi ez alapján szoktuk megítélni a csapatot, és nem a pillanatnyi teljesítmény alapján, mert az előbbi idővel úgyis meghozza az eredményét. Mindenképpen szükség van egy döntéshozóra, akire a többiek felnéznek és akit követnek. Ám ez nem azt jelenti, hogy ő dönt egy személyben mindenről – a többieknek is érezniük kell, hogy részesei a döntési folyamatoknak. A másik nagyon fontos dolog, hogy a csapat minden tagja azonosulni tudjon a feladattal és a döntésekkel.
HVG Extra Business: És azt hogy tudjuk elérni, hogy a csapatban mindenki ugyanolyan fontosnak érezze magát? Ha jól tudom, ez a Pixarnal sem volt mindig magától értetődő, mert a kreatív részleg olykor fontosabbnak tartotta magát a gyártásvezetőknél, és ez konfliktusokat szült.
Ed Catmull: Figyelnünk kell, hogyan beszélnek egymással a kollégák, mert ebből nagyon sok mindent le lehet szűrni. A vezetőknek pedig egyértelművé kell tenniük, hogy a szilárd vállalati működéshez ugyanolyan nélkülözhetetlen a marketinges, a pénzügyes, mint mondjuk a rajzoló, aki végső soron elkészíti a terméket. Mi például a stáblistán mindenkit feltüntetünk, aki a film elkészítéséhez bármilyen módon is hozzájárult. Még a konyhai dolgozók sem maradnak le, hiszen ők gondoskodnak rólunk nap mint nap.
| A legjobbaktól tanulni |
A történetmesélés praktikáinak elsajátítására indított online tanfolyamot a Pixar animációs stúdió és a Khan Academy nonprofit oktatási szervezet. A néhány perces videókon a stúdió munkatársai – forgatókönyvírók, rendezők, animátorok – mesélnek a történetek keletkezéséről és erejéről, a videók közötti feladatsorok pedig segítenek a gyakorlatba is átültetni a tudást. A közreműködő pixarosoktól megtudhatjuk, mennyivel hitelesebb és izgalmasabb lehet egy sztori, ha saját élményeinket is felhasználjuk. Vagy hogy nem kell megijedni, ha a jó sztorik nem pattannak ki csak úgy az ember fejéből – a ragyogó történetek még a profiknál is csak hosszú munka eredményeképpen, folyamatos csiszolás révén jönnek létre. És hogy emlékezetünkben azok a történetek maradnak meg leginkább, amelyekhez érzelmeket tudunk kapcsolni. |
HVG Extra Business: A Pixar története Steve Jobs története is, hiszen sokáig ő volt a tulajdonosa a cégnek, a kezdeti nehézségek leküzdésében is nagy szerepe volt. Róla szól könyve utószava, amelynek címe Steve – ahogy mi ismertük. Milyen volt ez a Steve?
Ed Catmull: A legfontosabb, hogy élete második szakaszába érve Steve Jobs sokat változott. Az a Steve ugyanis, aki korábban létrehozta az Apple-t, egyáltalán nem azonos azzal, aki végül sikerre vitte. A fiatal cégalapító tulajdonképpen elbukott. Az új Steve viszont rengeteg empatikusabbá vált, megtanult odafigyelni másokra, és ez kellett is a csúcsra kerüléshez.
Geri Ádám interjúját teljes terjedelmében elolvashatja a HVG Extra Business 2017/1-es számában.
Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Legyen ön is hatással a világra! Mutatunk 9 inspiráló történetet ehhez
A hatásgyakorlást és a befolyásolást évszázadokon át körbelengte egyfajta mítosz, amely e képességeket istenadta tehetségként értelmezte. A kognitív tudományok elterjedésével azonban kiderült, hogy bizonyos körülmények közepette az emberek meglepően hasonlóan cselekednek. És ha az emberek kiszámíthatók, a praktikák pedig ismertek, bárki képes lehet hatást gyakorolni a másikra.
Sokat stresszel, mert rengeteg a feladata? Mutatunk egy megnyugtató trükköt!
Több projekt egyidejű menedzselése szorongás forrásává válhat, ami könnyen kialakíthatja a kilátástalan taposómalom érzetét. Ha önnek is ismerős ez a helyzet, fontolja meg Tim Harford közgazdász újságíró módszerét!
Egy fogász, aki megfúrta a rendszert
Toldi Ferencről a szakmát leszámítva kevesen tudják, hogy komoly szerepet vállalt a fogimplantáció Magyarországon való elterjedésében. Azt pedig még kevesebben, hogy egy budapesti plébániában X. Pius pápa az általa készített ólomüvegportréról tekint le a hívekre. Portréinterjú.
