HVG Extra Business
HVG Extra Business
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Közhiedelem, hogy a stressz rossz, és mindenáron el kell kerülni. Valójában a stressz az élet természetes velejárója, és minél kevésbé félünk tőle, annál inkább élhetünk boldog és egészséges életet.

Számos tanulmány utal arra, hogy a stressz árt a testnek: magas szintje növeli a szív- és érrendszeri betegség, a cukorbetegség, a rák és a magas vérnyomás kockázatát. Kelly McGonigal, a Stanford Egyetem pszichológusa szerint azonban nem feltétlenül a stressz a gond, hanem a „stresszel való mérgező kapcsolat”. Ha ellenségként tekintünk rá, az a kutatások szerint rossz hatással lesz ránk.

Egy 2006-os amerikai tanulmány szerint az érzésekhez való stresszes viszonyulás – az az érzés, hogy sérülünk miattuk, vagy nem tudunk velük megbirkózni – fogékonyabbá tesz a pánikrohamokra és a szorongásos zavarokra. Ha amiatt is stresszessé válunk, hogy stresszelünk, akkor tapasztaljuk a legrosszabb hatásokat.

Egészségesebb megközelítés

A stressz azt jelzi, hogy valami érdekel minket. Ha olyan helyzettel kerülünk szembe, amelynek következményei fontosak számunkra, természetes módon félhetünk attól, hogy rosszra fordulnak a dolgok. A félelem érzése ösztökél a reagálásra, és ez azt jelentheti, változtatnunk kell a megközelítésünkön, vagy új megküzdési stratégiát kell kialakítanunk. Egészséges szembenézni ezekkel a kellemetlen érzésekkel, és ez segít alkalmazkodni az élettel járó változó körülményekhez.

Az elkerülés helyett tehát a hasznunkra is fordíthatjuk a stresszt. A stressz ugyanis adaptív válasz a nagy nyomással járó helyzetekre. Gyorsabban és jobban alkalmazkodunk, ha nem hagyjuk, hogy elárasszanak minket az érzelmek. Stratégiák tanulásával és alkalmazásával szembenézhetünk a stresszel, és visszaszerezhetjük az irányítást.

Észnél maradni

Daniela Kaufer és Elizabeth Kirby, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem stresszkutatói szerint a mérsékelten stresszes események jó hatással lehetnek ránk: tanulásra késztetik az agyunkat. 2013-ban Kaufer és Kirby pár órán keresztül mérsékelt stressznek tett ki kísérleti patkányokat. Eleinte a stressz nem sok hatást gyakorolt rájuk – ám két héttel később az ismételt stresszhatásra a patkányok agya új idegi kapcsolatokat alakított ki, és jobban teljesítettek a memóriateszteken.

Kaufer és Kirby úgy véli, ugyanez vonatkozik az emberekre is: a közepes mértékű időszakos stressz – ha nem éri el a szenvedés vagy a trauma szintjét – elősegíti az idegsejtek szaporodását. A stressz kihívás elé állítja az agyunkat, amelyre alkalmazkodással és növekedéssel válaszol.

Az immunrendszer serkentése

Egy 2012-es amerikai tanulmány szerint a stressznek kitett patkányok vérében több volt a fertőzésekkel megküzdő fehérvérsejt. Ha a túlélés a tét, nem betegedhetünk meg, ezért amikor veszéllyel nézünk szembe – például egy nehéz projekten dolgozva –, több olyan sejtet termelünk, amelyek megvédenek a fertőzésektől.

Tehát amíg a krónikus, hosszú távú stressz árthat az egészségünknek, mérsékelt szintje segíthet a betegségek elkerülésében.

A hiedelmek ereje

2013-ban Alia Crum amerikai kutató és munkatársai két csoportra osztották egy nemzetközi pénzügyi intézmény 400 alkalmazottját, és mindkét csoportnak különféle videókat vetítettek le a stresszről: az egyik sorozat elgyengítő, a másik az életminőséget fokozó jelenségként ábrázolta. A „fokozó” videókat néző munkavállalók arról számoltak be, hogy eredményesebbek lettek, és jobban érezték magukat.

A stressz tehát megadhatja azt az ösztönzést, amely a fejlődésünkhöz és a legjobb tudásunk szerinti teljesítményhez kell – mindaddig, amíg ösztönző kihívásként tekintünk rá. A súlyos vagy krónikus, hosszú távú stressz ártalmas, míg a közepes, rövid távú stressz éberebbé és egészségesebbé tehet. Minél inkább tudatában vagyunk ezeknek az előnyöknek, annál valószínűbb, hogy megtapasztaljuk őket.

A fenti cikk részlet a Stressz: A feszültségoldás pszichológiája című könyvből.

Éreztük már úgy, hogy nem tudunk megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal? Aggódunk, hogy nem leszünk képesek megfelelni a családi és munkahelyi elvárásoknak? Nem értjük, miért mindig a szabadságunk alatt betegszünk meg? A Stressz: A feszültségoldás pszichológiája című könyv közérthetően mutatja be, hogyan hat a stressz a szervezetünkre, mit tehetünk ellene rövid és hosszú távon. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Extra Business Business magazin

„Sokszor nem értjük, mi rakódott le a mélyben"

A csapatépítésnél lassabb, de hatékonyabb módszer a csoporton belüli hatékonyság növelésére a csapattanácsadás (team coaching). A név többfajta módszert takar, amelyekben egy közös: mélyre ásva hozzák felszínre a hatékony működést gátló dolgokat.

Bebörtönöztek Dubajban egy 18 éves turistát, mert lefeküdt egy 17 éves lánnyal

Bebörtönöztek Dubajban egy 18 éves turistát, mert lefeküdt egy 17 éves lánnyal

Távozik egy fideszes képviselő a fővárosi közgyűlésből

Távozik egy fideszes képviselő a fővárosi közgyűlésből

Kiszáll a Speedzone-ból a jelenlegi stáb

Kiszáll a Speedzone-ból a jelenlegi stáb

Börtönbüntetésre ítéltek Fehéroroszországban egy hazaárulással vádolt katolikus papot

Börtönbüntetésre ítéltek Fehéroroszországban egy hazaárulással vádolt katolikus papot