Közel 6 éve áruhitelt vettem fel az egyik ismerősömnek, amiről később kiderült, hogy nem fizette már pár hónap után. A bank azóta nem hallatott magáról, ezért nem volt tudomásom a történtekről. Nemrég hitelt akartam felvenni, de közölték, hogy feketelistán vagyok és nem kaphatok. Mi a teendő?

Aki áruhitelt vett fel és – akár saját hibáján kívül – nem fizette, az a hitelszerződés szerint számolhat a különféle jogkövetkezményekkel. Örülni kell annak, ha a pénzintézet nem kereste és nem akarta behajtani követelését. Ellenben a pénzintézet jogszerűen megteheti, sőt meg is kell tennie, hogy a mindenkori minimálbért meghaladó és három hónapon túli nem fizető személy adatait korlátozottan, azaz pénzintézeti körben nyilvánosságra hozza.
 
Ezt nevezik BAR-listának. Aki ide felkerül, az a felkerüléstől számított 5 évig biztosan fenn is marad ezen a listán. Kérelemre elképzelhető, hogy a korábban kölcsönt nyújtó bank leveszi a listáról, de ez felveti a korábban felvett hitel teljes visszafizetésének  kockázatát, amennyiben még nem évült el a tartozás. Ezért inkább olyan bankot vagy hitelközvetítő irodát javaslok, ahol a „BAR-lista nem akadály”, azaz ennek ellenére is adnak hitelt. 

Szükségem van-e mindenképpen vállalkozói igazolványra ahhoz, hogy átvegyem elhunyt férjem gyógyhatású készítményeket forgalmazó cégét, ha ő nem rendelkezett ilyen papírral?

Mindenképpen szükség van vállalkozói igazolványra (esetleg cégalapításra) bármilyen adóköteles tevékenység folytatása esetén. Az egyéni vállalkozásról szóló törvény alapján „egyéni vállalkozás vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható”.  Ez alól csak a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ezzel kapcsolatos szolgáltatásnyújtás képez kivételt. Ebből következik, hogy gyógyhatású készítmények forgalmazása, mint kiskereskedelmi tevékenység vállalkozói igazolványhoz kötött.
 
A személyi jövedelemadó törvény értelmező rendelkezései között korábban volt olyan is, hogy egyéni vállalkozónak minősült a kisiparos, illetve a kiskereskedő, ha volt ilyen „tevékenységi oklevele”. Ez azt jelentette, hogy nem kellett külön vállalkozói igazolványt kiváltani, mert ezek az adóalanyok a törvény erejénél fogva minősültek vállalkozónak. Ez a lehetőség azonban már megszűnt, ha valaki más szeretné folytatni ugyanazt a tevékenységet, ma már csak vállalkozói igazolvány birtokában végezheti.

Mennyibe kerül egy vállalkozói igazolvány kiváltása és milyen papírok kellenek hozzá?

Vállalkozó igazolvány kiváltásához az alábbi dokumentumok, illetve feltételek, szükségesek:

• Erkölcsi bizonyítvány (3 hónapnál nem régebbi) -   2200,- Ft
• Eljárási díj megfizetése    -  10 000,- Ft
• Kitöltött adatlap (okmányirodában beszerezhető) - ingyenes
• Személyazonosító okmányok
• Adókártya
• A vállalkozási tevékenység székhelyének (telephelyének) tulajdonjogát, illetve bérleti jogát igazoló okirat (jellemzően: tulajdoni lap – 3 hónapnál nem régebbi; bérlet esetén bérleti szerződés is szükséges) 
• Nyugdíjas igazolvány, munkáltatói igazolás, ha valaki nem főtevékenységként szeretné végezni a vállalkozási tevékenységét
• Működési engedélyek, képesítést (végzettséget) igazoló okiratok – a kért tevékenységi körtől függően (ha üzletben kíván valaki ilyen kereskedelmi tevékenységet végezni, úgy üzletnyitási engedély is kell; valamint a tevékenység végzéséhez előírt képesítés is szükséges)

A fentiek alapján első lépés tehát  az erkölcsi bizonyítványkérő lap kitöltése és feladása. Ha megérkezett az erkölcsi bizonyítvány (általában 8-10 munkanap), akkor be kell menni a vállalkozás székhelye szerint illetékes okmányirodába (vagy a saját település jegyzőjéhez), és kérni kell egy adatlapot, amin a személyes adatokat, illetve a vállalkozás adatait kell feltüntetni. A személyes okmányokat a kitöltött adatlappal együtt  be kell adni az okmányiroda megfelelő osztályára, ahol tájékoztatnak a tevékenységhez szükséges további engedélyek beszérzéséről.

Tegye fel kérdéseit Ön is a Vállalkozó szellem fórumán.