Antalffy Gábor, a szervezet ügyvezető elnöke kedden, a Somogy megyei Nagyberényben, a testület elnökségének ülését követően tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "felgyorsultak az események", az egyéni vállalkozói törvényt még ez évben megtárgyalja a parlament.
A remények szerint az új törvényben csökkennek az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók adminisztrációs terhei, s változik az a jelenleg érvényes jogszabály is, amely szerint csőd esetén teljes vagyonukkal felelnek - mondta a KISOSZ ügyvezetője. Szeretnék elérni, hogy korlátozott anyagi felelősség terhelje az egyéni vállalkozót, ha önhibáján kívül jut csődbe.
Az alkalmazottakat foglalkoztató kisvállalkozások esetében a fejlesztésüket segítő pályázati lehetőségek bővülését tartják a legfontosabbnak, ezért kezdeményezik, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben legyenek
számukra elkülönített pályázatok.
Antalffy Gábor beszámolt arról is, hogy készülnek az őszi bértárgyalásokra. Emlékeztetett arra, hogy a múlt évben ugyan kötöttek egy hároméves megállapodást a munkaadók, a munkavállalók és a szakszervezetek, ám azóta megváltoztak feltételek. Az új tárgyalásokat indokolja a garantált bérminimum bevezetése, amely a kereskedelemben és a vendéglátásban a minimálbér csaknem 25 százalékos emelését jelentette, valamint az októberben hatályba
lépett rendelkezés, miszerint a járulékalap a minimálbér kétszerese.
A remények szerint az új törvényben csökkennek az önfoglalkoztató egyéni vállalkozók adminisztrációs terhei, s változik az a jelenleg érvényes jogszabály is, amely szerint csőd esetén teljes vagyonukkal felelnek - mondta a KISOSZ ügyvezetője. Szeretnék elérni, hogy korlátozott anyagi felelősség terhelje az egyéni vállalkozót, ha önhibáján kívül jut csődbe.
Az alkalmazottakat foglalkoztató kisvállalkozások esetében a fejlesztésüket segítő pályázati lehetőségek bővülését tartják a legfontosabbnak, ezért kezdeményezik, hogy a második Nemzeti Fejlesztési Tervben legyenek
számukra elkülönített pályázatok.
Antalffy Gábor beszámolt arról is, hogy készülnek az őszi bértárgyalásokra. Emlékeztetett arra, hogy a múlt évben ugyan kötöttek egy hároméves megállapodást a munkaadók, a munkavállalók és a szakszervezetek, ám azóta megváltoztak feltételek. Az új tárgyalásokat indokolja a garantált bérminimum bevezetése, amely a kereskedelemben és a vendéglátásban a minimálbér csaknem 25 százalékos emelését jelentette, valamint az októberben hatályba
lépett rendelkezés, miszerint a járulékalap a minimálbér kétszerese.