A BSA tapasztalatai szerint még ma sincs mindenki tisztában azzal, hogy az illegális szoftverterjesztésen ért vállalkozás vezetője és munkatársai egyaránt büntetőjogi, továbbá kártérítési felelősséggel tartoznak az illegális szoftverterjesztésért. A felelősség alól az a bolti eladó sem mentesül, aki – ingyen vagy csekély térítés ellenében – „rajta felejti” az operációs rendszer vagy a szoftver-alkalmazás állítólagos tesztpéldányát a PC-n.

Tavaly több mint ezer komputerboltot vizsgáltak meg országszerte, és mintegy 200 számítástechnikai boltnál merült fel, hogy üzletszerűen sérti meg a szerzői jogi törvényt, s mindössze 15 százalékuk adott korrekt felvilágosítást a szoftverekkel, illetve azok jogtisztaságával kapcsolatban. Ezért jónéhány számítás-technikai kiskereskedelemmel foglalkozó bolt alkalmazottja, illetve vezetője ellen indult büntetőeljárás, mivel alapos a gyanú, hogy illegálisan telepített, illetve „a gépen hagyott” szoftverekkel értékesítettek személyi számítógépeket.

A kereskedők többsége - a BSA szerint  - illegális tevékenységet folytató boltok gazdasági nyomására megtévesztő információval vezeti félre a vásárlókat, illetve – esetenként a felbujtás határát súrolva – ad tanácsokat a vásárlóknak az illegális szoftverek beszerzésére és telepítésére vonatkozóan - tájékoztatott Sarlós Gábor kommunikációs igazgató. A szervezet szerint a számítógépet vásárlók megtévesztése szintén hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon az illegális szoftverhasználat 7 százalékkal meghaladja az Európai Uniós átlagot.  

Az alkalmazottak felelősségét a munkajogi törvény és a munkavállalói szerződés szabályozza, míg a bolt vezetőjének felelőssége a szerzői jogi törvény alapján maximális esetben is 8 évig terjedő szabadságvesztéssel, kisebb esetben pedig pénzbüntetéssel sújtható.