"munkavállaló"  
 
Már tudom, hogy a munkaviszonyom közös megegyezéssel meg fog szűnni egy előre megadott napon. Találtam új állást, de ott csak a munkaviszony megszűnésétől számított két hónap múlva kezdhetek(munkaszerződés már van). Ezért két hónapig nem lesz állásom. Erre az időszakra kaphatok munkanélküli segélyt/álláskeresési járadékot(vagy ehhez hasonló segélyt)? Ha igen, akkor mi a teendőm? 
 
A munkaviszony megszűnését követően jelentkezzen az illetékes munkaügyi központnál, jogosult álláskeresési járadékra. Abban az esetben ha a munkaviszony megszűnésekor esetleg keresőképtelen lennie még 45 napig jogosult táppénzre.

"Gólya Judit"

Férjem munkahelyén munkáltatói jogutódlás történt. A jogutód cég képviselői több esetben írásban nyilatkoztak arról, hogy férjem munkaköre, munkabére, munkafeltételei, munkaszerződése változatlan formában tovább él. Ennek ellenére az előző munkaszerződében „korlátlan gépkocsi használat” keretében a rendelkezésére bocsátott gépjármű leadására kötelezték, a korlátlan telefonhasználatot csak hívás fogadására módosították, íróasztalát személyi számítógépét elszállíttatták. 

Már kétszer írásban és egyszer szóban próbált tiszta helyzetet teremteni a cégvezetőkkel, eredménytelenül. Jelenleg betegállományban van. Az alapvető probléma, hogy munkahelye 70 km-re van lakóhelyünktől, saját gépjárművel nem rendelkezik, így pillanatnyilag nem tudjuk, hogy milyen módon tud munkahelyére eljutni, hogyan tudja felvenni a munkát? Az eredeti szerződés más pontjait sem akarja az új szerződésbe átemelni a munkáltató. Attól félünk, hogy mivel írásban a változatlan feltételekről nyilatkoztak a bíróság majd nem tartja megalapozottnak a munkavállaló rendkívüli felmondását.
 
Abban az esetben, ha a munkáltató lényeges szerződés szegést követ el alapos a rendkívüli felmondás. Az Ön állta leírtak alapján megállapítható a szerződésszegés, illetve a munkavégzés ellehetetlenítése is. Mindenféleképp írásban szólítsák fel a munkáltatót az eredeti állapot helyreállítására, a nemleges magatartást követően 15 napjuk van a felmondás benyújtására amit részletesen indokolni kell.
 
"rabszolga"  
 
Egy multinacionális cégnél dolgozom, 18 műszakban. Vagyis a szombat rendes munkanap, ehelyett kapunk egy pihenőnapot hét közben ami hetenként csúszik egy napot. Így 6 hetente van egy hosszú összefüggő hétvégénk, szombat-hétfő. Több összefüggő 48 órát meghaladó pihenőnk nincs. Évek óta megy a huzavona, hogy erre a hosszú hétvégi vasárnapra elrendelnek túlórát, megfenyegetve a dolgozókat, hogy igazolatlan napot kapunk. Ha a pihenőnap ünnepnapra esik, akkor ehelyett nem kapunk másik pihenőt, és nem is fizetik az ünnepet. Rendelhetnek el túlórát az egyetlen hosszú hétvégénkre? Az ünnepnapra eső pihenőnap nem kifizetése jogos? 

A másik téma:
 
A mai naptól kártyás beléptetőrendszer lépett érvénybe a gyártócsarnokban. Ez a rendszer számolja a felhasznált időt, a 35 percen kívül sem inni, sem toalettre menni, sem kezet mosni nem lehet. Védőitalt a csarnokba vinni tilos. Sok munkahelyen a kézmosás szükséges, a szennyeződés miatt. A szünetet kötelező kivenni. Aki túllépi az időkeretet helyszini figyelmeztetést kap, majd fegyelmit és bizonyos idő után elbocsájtják. A dolgozók 80 százaléka nő, emberi jogaikra hivatkozva sérelmezik ezt. Jogos ez a szigorítás? Lehet a dolgozókat ilyenre kényszeríteni?

Nem derült ki van-e a cégnél kollektív szerződés, illetve munkaidő keretben dolgoznak-e. A jelzett problémákat vagy a munkaügyi felügyelet bevonásával vagy az érdekképviseletek bevonásával lehet rendezni. Mindenképpen javaslom, hogy szakemberrel vegyék fel a kapcsolatot. 
                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                    Lenkei "Edit" 
 
Lehet-e úgy előmeneteli kategóriát ugrani /például F-ből - G-be/, hogy a diploma még nincs meg, mert a 4 éves egyetemi képzésből csak 3 évet szerzett meg az illető, vagy nincs meg az államvizsga? 
 
A fizetési osztályba sorolás az adott munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettség meglétét feltételezi. Azaz addig nem sorolható magasabb fizetési osztályba a közalkalmazott, amíg be nem mutatja a megszerzett végzettséget igazoló dokumentumot.