© Stiller Ákos

Azon már meg se lepődünk, ha a lángosos nem ad nyugtát, vagy ha a fagyiárus nem üti be a pénztárgépbe két gombóc fagyi árát –  mondta Bakonyi Ágnes, az adóhivatal szóvivője. Furcsának furcsa, de nem annyira ritka az sem, ha egy-egy mozgóárus futásnak ered, amikor rajtakapják. Legutóbb például egy balatoni fagylaltos futott el, miután elfelejtett nyugtát adni az egyik revizornak, aki felmutatta az igazolványát. Ennél sokkal szokatlanabb, amikor egy exkluzív tetoválószalonban nem adnak automatikusan számlát. Pedig az sem mindennapi, hogy egy revizor arra vállalkozik, hogy a karjára tetováltasson valamit a próbavásárlás kedvéért. Valószínűleg erre az ott dolgozók sem számítottak – folytatta kissé cinikus hangon a szóvivő.

Az idei év első félévében összesen 24 410 alkalommal tartott ellenőrzést az adóhivatal, és összesen 393,8 millió forint bírságot szabott ki. Átlagosan minden harmadik esetben állapítottak meg mulasztást, közülük a nyugtát, számlát nem adó vállalkozók aránya 14 százalék volt. Emiatt a bírság kiszabása mellett nemegyszer üzletbezárásra és a tevékenység felfüggesztésére is sor került. A bírságból származó költségvetési bevétel azonban korántsem fedezi a vállalkozóktól potenciálisan beszedhető adó összegét. Ezért a Pénzügyminisztérium új törvényt dolgoz ki, hogy ősztől az APEH szigorúbban léphessen fel azokkal a kereskedőkkel szemben, akik nem adnak számlát illetve nyugtát a vásárlóiknak.

A pénzügyminiszter közölte: ha egy éven, vagy ennél is rövidebb időn belül másodszor is számla illetve nyugta nélkül árusít egy magánszemély vagy vállalkozás, akkor a maximális mulasztási bírság mellett 12 napra bezárják az üzletet, harmadik alkalommal az üzletbezárás időtartama 30, majd 60 nap. A jelenleg kiszabható mulasztási bírság az első esetben magánszemélyek esetén maximum 100 ezer forint, nem magánszemélyek esetén 200 ezer forint. A törvény ezeket a tételeket is megemelné, nem hivatalos források szerint akár félmillió forintra is.

A számlát nem adókat megregulázni kívánó, "nulla tolerancia" névre keresztelt törvénycsomag várhatóan csak ősszel lép hatályba, de a tervezet eddig ismert részletei már nagy port kavartak. A felháborodást azt váltotta ki, hogy az adóellenőrök nemcsak az eladótól, hanem a vevőtől is kérhetnék a vásárlást igazoló blokkot az üzletben és annak környékén.  Ez azért sem életszerű, mert a legtöbb vevő nem kér, vagy ha kap is, otthagyja a blokkot az üzletben – felelte a hvg.hu kérdésére egy zuglói vegyesbolt tulajdonosa. Mint mondta, az otthagyott bizonylatokat nem szokta őrizgetni és a jövőben sem tervezi ezt bevezetni. Még nem tudni, hogy ősztől pontosan hogyan ellenőrzik a magyar vásárlókat és az üzlettulajdonosokat, a  vevőknek milyen termékcsoportok és értékhatár esetén kell majd megőrizniük a számlát, és mennyire büntetik őket, ha nincs náluk bizonylat.

A "nulla toleranciacsomag" bevezetése kapcsán olyan hírek is felröppentek, hogy a vásárlót is megbüntethetik, ha nem őrzi meg a nyugtát a pénztártól való távozás után. A feltételezés alapja részben az olaszországi gyakorlat lehetett, mely szerint az ellenőrök a vizsgált üzlet bizonyos körzetében még a vevőtől is kérhették a vásárlást igazoló nyugtát. Ha a vevő nem tudott bizonylatot bemutatni, akkor az üzlet tulajdonosát sújtó bírság egyharmad részét neki kellett megfizetnie. Feltehetően nem volt elég hatékony a módszer, mert a törvényt 2003-ban megváltoztatták, és azóta csak a vállalkozót kötelezhetik arra, hogy mulasztási bírságot fizessen. A vásárlót semmilyen felelősség nem terheli ilyen esetben.

Magyarországon a számlatartási kötelezettség bevezetését tervezi a kormány; ezt korábban Tátrai Miklós, a Pénzügyminisztérium államtitkára is megerősítette. A számlaadást pedig, mint mondta, azért ellenőrzik a vevőnél, hogy az adót nem fizető kereskedőket nyakon csíphessék és megakadályozzák, hogy helyettük mások fizessenek magasabb adóterheket.

© Stiller Ákos

A célt nemesnek, de az eszközt helytelennek tartja D. Kovács István, a hvg.hu cégjogásza, aki szerint a készülő törvényjavaslat kevés ahhoz, hogy a cégeket számlaadásra kényszerítse. A gazdaság kifehérítésének első lépéseként a készpénzes áruforgalmat kellene megszüntetni a kereskedők és beszállítóik között. Szerinte ugyanis amíg egy cukrászda csak a cukrásztól átvett áru 30 százalékáról hajlandó számlát kiállítani, addig hiába várjuk, hogy számlát adjon a vásárlónak. Így ugyanis elbukná azt a hasznot, amit a feketén értékesített áruval és a be nem fizetett áfával, társasági adóval, illetve az egyéb járulékokkal lefölöz. A cégjogász szerint nemcsak a piacon árusító nyugdíjas nénit kellene megbüntetni, hanem az olyan cégeket, akik a rájuk nehezedő egyébként magas közterhek alól így próbálnak meg kibújni.

Nem úgy, mint a Metro Kereskedelmi Kft. és a Tesco Globál Áruházak Zrt.: mindkét cég vezetősége kizártnak tartja, hogy bárki számla nélkül távozzon áruházaikból. A vásárlást igazoló bizonylatokat pedig, mint azt  mondták, szúrópróbaszerűen biztonsági őrök vetik össze a kosár tartalmával.  A Metro áruházakban az ellenőrzések célja, hogy a nagy, illetve az eltérő mennyiségi egységekből adódó esetleges tévesztéseket feltárjuk, és azonnal korrigáljuk, hogy a vevőt semmiféleképpen ne érje kár – mondta a hvg.hu kérdésére Tokaji Zsolt kereskedelmi igazgató.

Emellett az sem titkolt szándéka a legtöbb áruháznak, hogy kiszűrje azokat a pénztárosokat, akik szándékosan kevesebbet számláznak ismerőseiknek, hozzátartozóiknak – hívta fel a figyelmet egy szerinte általános problémára a Tesco sajtófőnöke. Hardy Mihály azt is elárulta, hogy az áruházak szeretnének olyan közös belső adatbázist létrehozni, amelyen valamennyi nem megbízható munkatárs adatai szerepelnének. Egy ilyen lista azonban a hatályos magyar törvények értelmében személyiségi jogokat sértene. Amíg nem sikerül a szándékos tévesztéseket hivatalosan is orvosolnunk, támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely a tisztességes piaci magatartást eredményezheti – hangsúlyozta a szóvivő.

Ebben az évben a fokozott ellenőrzések nyomán 50 milliárd forint többletbevétellel számol a tárca, de a Pénzügyminisztérium a nemzetközi gyakorlat alapos tanulmányozásának befejezéséig nem volt hajlandó további részleteket elárulni a készülő törvényjavaslatról. A hvg.hu azonban megtudta: a "nulla toleranciacsomag" tervezete jelenleg ismert részletei alapján – a korábbi feltételezésekkel ellentétben – nem ütközik az adatvédelmi törvénybe. Az adóellenőrök  nyugtát is, számlát is kérhetnének a vásárlóktól, anélkül, hogy ezzel személyiségi jogokat sértenének. A számlán szereplő adatokat viszont semmilyen formában nem rögzíthetik, mivel az személyes adatkezelésnek minősül – mondta Péterfalvi Attila.