Édesapám meghalt, volt megtakarított pénze a bankban lakossági folyószámlán. Erre volt elhalálozási rendelkezés a nevemre. Igaz, hogy miután a pénzt átutaltam magamnak, az nem illetékköteles? De úgy hallottam, hogy talán forrásadót kell utána fizetni. Igaz ez? Ha nem forrásadót, akkor mit? Kinek? Hogyan? És mennyit? 

Az  illetékekről szóló törvény szerint mentes az öröklési illeték alól a takarékbetét öröklése. A takarékbetét a törvény szerinti szerződés szerint a magánszemély által a hitelintézetnél elhelyezett pénzösszeg és kamata, ideértve a magánszemély bankszámla, illetőleg folyószámla szerződés keretében elhelyezett pénzeszközeit és azok kamatát, kivéve az adózás rendjéről szóló törvény alapján az állami adóhatósághoz kötelezően bejelentendő üzleti célú pénzforgalmi bankszámlán, elszámolási számlán elhelyezett pénzeszközt és kamatát. Mindezek alapján látható, hogy a magánszemély által egy, a kivételekkel nem érintett bankszámlán (lakossági folyószámlán) elhelyezett összeg öröklése mentes az illeték alól. A hagyaték megszerzése – függetlenül az esetleges illetékmentességtől – mentes a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség alól. 

A nagymamám, aki 86 éves elmúlt, szeretné eladni a lakását amit 1996-ban vett meg az önkormányzattól. Az összeget az unokái között szeretné szétosztani. Kell-e adót fizetni és milyen mértékben?

Amennyiben a lakást még 2007. évben eladja, és az eladásról szóló szerződést 2007-ben a földhivatalhoz benyújtják, akkor az eladó adókötelezettsége a következőképpen alakul. A magánszemély bevétele az ingatlan eladási ára. A jövedelem kiszámítása során ebből levonható a lakás megszerzésére fordított összeg, azaz az a vételár, amennyiért a lakást az önkormányzattól megvásárolta. Tovább csökkentik a jövedelmet a lakás megszerzésével és az eladásával kapcsolatos igazolt költségek. Az így kiszámított összeg arra tekintettel is csökkenthető, hogy a megszerzéstől számítva hosszabb idő eltelt. Amennyiben a lakást 1996-ban szerezte a magánszemély, akkor a bevétel költségekkel csökkentett része annak további hatvan százalékával csökkenthető, így adókötelessé csak az előzőekben kiszámított összeg 40 százaléka válik. E jövedelem után 25 százalékos mértékű adót kell fizetni. 

Amennyiben a lakást 2008-ban sikerül értékesíteni, akkor az adókötelezettség feltehetően az előzőekben leírtaktól el fog térni. Az Országgyűlésnek benyújtott törvénytervezet szövege alapján lehetséges, hogy az 1996-ban vásárolt lakás 2008-ban történő értékesítése adómentes lesz. A tervezet szerint a szerzéstől számított 5 évet követő értékesítés esetén e címen nem keletkezik adókötelezettsége a magánszemélynek. Konkrét választ az adóhatóság csak az egyes adótörvények módosításáról szóló törvény elfogadása után tud adni.

Amennyiben a magánszemély az unokái között a vételárat szétosztja, akkor ez ajándékozásnak minősül. Az ajándékozás személyi jövedelemadó mentes, ugyanakkor az ajándék nagyságától, illetve attól függően, hogy az ajándékot bankszámlán keresztül vagy készpénzben adják, ajándékozási illetékkötelessé válhat a megajándékozottak (jelen esetben az unokák) számára.

A cikk folytatása itt olvasható!