Miről szólnak a VOSZ-rendezvényei?

Harmadik alkalommal is elindította a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) a Hallatjuk a Hangunkat régiós rendezvénysorozatot, ahol a VOSZ Elnöksége az elért eredményekről és az érdekérvényesítő munkájáról tájékoztatja a helyi szervezetek tagjait. A május végéig tartó rendezvénysorozat első állomása Szolnokon volt. A VOSZ idén nyolc helyszínen rendezi meg a helyi szervezetek segítségével a regionális egyeztető fórumait, amelynek idén is a Hallatjuk a Hangunkat címet adta. A sorozat első állomása Jász- Nagykun- Szolnok megyében volt. A három éve kezdődött megyei, regionális egyeztetéseken tavaly a VOSZ a feketegazdaság ellen folytatott küzdelmet állította a rendezvénysorozata központjába. Ennek részeként a hat helyszínen megrendezett fórumokon a vállalkozók a gazdaság és a saját versenyképességük hátrányba szorulását is átbeszélték.

Csomor Gábor szerint a tavalyi rendezvénysorozat üzenete világos és érthető volt, a fórumokra meghívott ellenőrző hatóságok megértették a javaslatokat és ígéretet tettek arra, hogy lépéseket tesznek a feketepiacok visszaszorítására. Az ügyvezető igazgató azonban úgy véli, az akkori fogadalmakból vajmi kevés valósult meg. A legális vállalkozások túlellenőrzése jellemző, a büntetések túlzottak. Éppen emiatt továbbra is beszélni kell a feketegazdaság kérdéséről.

A szolnoki rendezvény résztvevői szerint valóban probléma a feketegazdaság, azonban véleményük szerint sokkal nagyobb fejtörést okoz a versenyképtelenség. Búsi Lajos, a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzati Közgyűlés alelnöke úgy véli, szükséges lenne az ágazati jogszabályok változtatása annak érdekében, hogy hatékonyabban működhessenek a helyhatóságok és a jelenleginél erőteljesebben támogathassák a vállalkozásokat, illetve hatékonyabban vegyenek részt a feketegazdaság visszaszorításában.

A feketekereskedelemmel kapcsolatban Csepeli Lajos, a Co-op Hungary Zrt. Igazgatóságának elnöke úgy nyilatkozott, számukra az okozza a legnagyobb problémát, hogy nincs vásárlóerő, akinek értékesíthetnék a termékeiket. Ezenkívül nincs megfelelő magyar terméket előállító vállalkozás. Utalt arra, hogy a szolnoki régió egykor élelmiszergyártó központ volt erős feldolgozóiparral. Mára ez teljesen leépült. Szerinte a problémák azzal kezdődtek, hogy a túlliberalizálták a hazai piacot és túl fetisizálták a multinacionális tőkét.

Dr. Ondok László, a Törökszentmiklósi Polgármesteri Hivatal aljegyzője szerint a térségükben működő vállalkozásoknak nincs tőketartalékuk és pénzügyi erejük ahhoz, hogy szembe nézzenek a gazdasági problémákkal. Szükség lenne a jogszabályok egyszerűbbé tételére, átláthatóságára és kiszámíthatóságára, mert ebből a térségből az említett problémák miatti instabilitás miatt több vállalkozás települt át az egyszerűbb adórendszert felmutató és kisebb adóterhet kirovó Szlovákiába.

Kurucz István a Karcagi Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Bizottságának az elnöke, aki egyben a megyei Ipartestületet is képviselte, arra kereste a fórumon a választ, hogy a térségbe szánt uniós források jelentős részét miért külföldi tulajdonú vállalkozások nyerik el. Spanyolországban és Portugáliában az információi szerint 80-90 százalékban hazai vállalkozásoknál csapódik le a támogatási rendszer.