Kovácsné Révész Zsuzsanna
Amatőr kézművesek szeretnék eladni az általuk készített termékeket és az eladás után adózni szeretnének, viszont a bevételünk elég kevés. Ha vállalkozói, vagy szellemi szabad foglalkozást választanak olyan magas az adókulcs, hogy meg sem éri kiváltani az engedélyt, mert nem tudják kifizetni a járulékokat. Mit tehetnek? A másik kérdésem, ha egyesületet alapítanak, a tagoknak külön-külön kell adót fizetni vagy lehetőség van arra hogy közösen fizessenek az értékesítés után.

Igazából többet kellene tudni a konkrét helyzetről. Ha az amatőr kézművesek rendelkeznek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, akkor már kedvezőbbek a járulékfizetésre vonatkozó szabályok. Sok múlik a költségelszámoláson is, mert egyéni vállalkozás esetében nem a bevétel az adóalap. Viszont, ha tényleg alacsony a bevétel, akkor nem éri meg a vállalkozni, mert egy vállalkozás működtetésének költsége viszonylag magas.
Egy egyesület alapítása esetében az egyesület lesz az adóalany, a tagok az egyesület keretében dolgozhatnak. Viszont, ha a tagok jövedelmet kapnak, akkor nem biztos, hogy az egyesület a megfelelő forma.

Ildi
Az APEH a mai napig nem küldte meg az adó-visszatérítésből járó összeget nekem, valamint telefonon sem lehet őket elérni! Az APEH sem jelezte, hogy valami gond lenne az adópapírjaimmal! Szeretném tudni, hogy amennyiben nem volt semmi oka a késedelemnek késedelmi kamatot köteles e nekem fizetni az APEH a késésért? Van erre valamilyen jogszabály?

Ha az adóhatóság a kiutalást késedelmesen teljesíti, a késedelem minden napjára a késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamatot fizet. Késedelmes kiutalás ellenére sem jár kamat, ha az igényelt összeg több mint 50 százaléka jogosulatlan, vagy a kiutalást az adózó vagy az adatszolgáltatásra kötelezett mulasztása akadályozza. (ART 37. §) A késedelmi pótlék a jegybanki alapkamat kétszerese.

Skorday László  
Két és fél éve a feleségemmel közösen alapítottunk egy Bt-ét, alaptevékenységünk egyféle szolgáltatás. Most, július 1-éig volt máshol főállásom, de mostantól a Bt. a munkahelyem. Csináltunk a feleségemmel, mint Bt. tagsággal közgyűlést, és meghatároztuk, hogy munkaszerződéssel, munkaviszonyban, milyen fizetéssel, milyen munkaidőben, hogyan végzem a továbbiakban a Bt. főtevékenység szerinti munkáit. Ezek alapján engem, mint alkalmazottat megillet-e a cafeteria rendszerben adható adómentes természetbeni juttatás?

Amennyiben Ön munkaviszony keretében dolgozik, akkor Önre is vonatkoznak az szja-törvényben meghatározott jogcímeken adómentesen - maximum 400 ezer forint értékhatárig – adható juttatások.  Fontos, hogy a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányosan veheti igénybe ezt a kedvezményt.

Trajzer Ondrej (András)
Szlovákiában élő magyar nemzetiségű állampolgár vagyok. Korkedvezményes nyugdíjasként, amit a szlovák szociális biztosító folyósít nekem, munkát vállaltam Komáromban a NOKIA Kft-nél. Kérdésem a következő: az adóelőleg megállapításánál szükséges-e figyelembe venni a szlovákiai nyugdíjam összegét 2008-as évben?

A személyi jövedelemadó törvény szerint a nyugdíj fogalma magában foglalja a kettős adóztatás elkerülése tárgyában kötött egyezményben nyugdíjként meghatározott bevételt, valamint - egyezmény hiányában is - az ennek megfelelő, külföldi szervezet által folyósított bevételt. Fentiek alapján az adóelőleg meghatározása során nem lehet különbséget tenni a Magyarországon illetve a Szlovákiában folyósított nyugdíjak között, így a szlovákiai nyugdíjat figyelembe kell venni az adóelőleg megállapítása során.