Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMTF) keretében eddig összesen mintegy 6500 vállalkozást ítéltek támogathatónak, ezek közül 4187 támogatására kötöttek szerződést, ami az összes kis- és középvállalkozásnak kevesebb, mint 1 százaléka. A magyar kis- és középvállalatoknak mindössze 20-25 százaléka alkalmas a banki finanszírozásra, ez az arány az EU15 tagállamaiban 70-85 százalék. A vállalati hitelek GDP-hez viszonyított aránya – 2007-ben 26 százalék – is jóval alacsonyabb Magyarországon, mint az EU15 tagállamának 44,7 százalékos átlaga.

„Sok mikro- és kisvállalkozás eleve nem is nyújt be pályázatot, mivel nem bankképes. Óvatos becslések szerint is több ezer, jellemzően kezdő, vagy kisméretű vállalkozást hoz versenyhátrányba a jogalkotó, mivel évek óta nem teszi lehetővé a kis- és középvállalkozások uniós társfinanszírozásánál a lízing alkalmazását” – hangsúlyozza Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára.

A Lízingszövetség két évvel ezelőtt, még az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program előkészítő szakaszában, kezdeményezte a lízing megfelelő kondíciókkal való elérhetővé tételét. A kis- és középvállalkozások számára ugyanis a lízingkonstrukció előnye az uniós pályázatoknál, hogy itt maga az eszköz az ügylet fedezete, s a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. Épp ezért nincs szükség más biztosítékra, elegendő akár alacsonyabb önerő, vagy lehetőség van hosszabb futamidőre. A pénzügyi lízingkonstrukció mellett szól továbbá, hogy nincs szükség közjegyző közreműködésére, ami gyorsítja a folyamatot és százezres költségmegtakarítást is jelent.

„A lízing társfinanszírozás elsősorban azoknak a leginkább rászoruló, tőkeszegény kisvállalkozásoknak kedvező forma, amelyek méretük miatt kiesnek a hitel alapú finanszírozásból, így elesnének a fejlesztési forrásoktól” – fejti ki Mészáros György, a Lízingszövetség elnöke és hozzáteszi: „A Lízingszövetség az elmúlt két évben folyamatosan egyeztetett a Földművelési és Vidékfejlesztési, valamint a Gazdasági Minisztérium illetékeseivel annak érdekében, hogy sikerüljön tisztázni: a lízing minden szempontból alkalmas az EU-pályázatok társfinanszírozására, sőt, a támogató hatóság számára még kedvezőbb pozíciót is eredményez, mint a hitel.”

A lízing társfinanszírozás esetében a futamidő végéig a lízingcég marad az eszköz tulajdonosa, így az nem idegeníthető el, szemben a hitelre vagy készpénzre vásárolt eszközökkel. A támogatási szerződésben pedig az is kiköthető, hogy ha meghiúsul a lízingszerződés, a lízingcég először a támogatást folyósítóval számol el, és csak utána az ügyféllel.

Az Európai Unióban a lízing elfogadott társfinanszírozási forma, amit az illetékes EU-bizottság vezetője hivatalosan is megerősített az FVM számára. Az EU régi tagállamaiban a lízingfinanszírozás a GDP több, mint 2,5 százalékát teszi ki, a gépberuházások csaknem 30 százaléka jön létre lízingfinanszírozás segítségével. Magyarországon az új gépberuházások jelentős része hitel formájában valósul meg, mivel a támogatási rendszer - minden magyar és nemzetközi szakmai, pénzügyi és versenysemlegességi érv ellenére - továbbra sem preferálja a lízinget.