Bevallás: mit jelentenek a hibaüzenetek?
A bevallás kitöltésénél sok könyvelő és bevalló tanácstalan, amikor a hibalistán meglátja az úgynevezett mezőkódokat. Pedig ezek ismerete jelentősen megkönnyíti a hiba megkeresését. Útmutató a bevallás helyes kitöltéséhez.
Az idei évet érdemes azzal kezdeni, hogy kinyomtatunk egy üres 0908A és 0908M nyomtatványt a mezőkódokkal együtt. Ehhez az AbevJava-Szerviz-Beállítások részben a megjelenő panelen felül kattintsunk a Nyomtatás gombra és „pipáljuk ki” a „Közös azonosító nyomtatása” sort. Válasszuk az Adatok/Üres nyomtatvány kinyomtatása funkciót. Válasszuk ki a megfelelő (0908A és 0908M köt…) nyomtatványt, majd kattintsunk a megnyitás gombra. Ha most kinyomtatjuk a nyomtatványt, akkor belekerülnek a mezőkódok.
Az üres nyomtatvány segítségével pillanatok alatt behatárolhatjuk, hogy melyik adattal kapcsolatosan jelzett hibát az AbevJava. Ez a papír legyen mindig kéznél! Az üres nyomtatvány mezőkódokkal való kinyomtatása után lépjünk vissza a Szerviz/Beállítások menüpontra, és vegyük le az előbb beállított „pipát” a Közös azonosítók nyomtatása sorról, hogy az érdemi tartalommal teli nyomtatványon ez már ne szerepeljen.
A mezőkódok két részből állnak. Első részük a nyomtatványlapot azonosítja, a további a mezőbe kerül. Egyben kell kezelni őket, például: 0H0001D0550CA. Ha ismerjük a mezőkód felépítését, akkor egy hibaüzenetből, mely a példa szerinti mezőkódra hivatkozik, rögtön tudjuk, hogy a 0908-10-es lapon a tb-járulék alapjával van a gond. Honnan lehet ezt tudni? Az első pozíció mindig „0”. A második pozíció a lapot jelöli. A „H” lap a 10-es járuléklap. Ezt követi a lapsorszám négy pozíción. Ha hónapon belül csak egy biztosítási jogviszonyunk van, akkor ez mindig 0001. Az ezután következő rész már a mezőtartalomra utal. Az első D betű a blokkot jelöli a nyomtatványon, a 0550 a nyomtatvány 550. sorát, míg a CA a nyomtatvány C oszlopát.
Figyeljünk arra, hogy 440. sorszámmal új mező került fel az Egyéb adatok lapra. 2009-től a 2 százalék egészségbiztosítási járulék alapját is fel kell tüntetni, de megszűnt a kedvezményes járulékfizetés kódja mező (például ekhós vagy Start kártyás jövedelem). Külön problémát okoz, hogy az APEH két különböző ellenőrző programot használ. Az egyik a nyilvános. Ezzel ellenőrzi le mindenki a beküldendő 0908-ast. A másik az ügyfélkapu „túloldalán” ellenőrzi bevallásunkat. Előfordulhat, hogy a hibátlanul beküldött bevallásunkat néhány hónappal később javításra visszaküldik – ami azt jelenti, hogy ami az egyik ellenőrző rendszer szerint hibátlan, az a másik szerint hibás.
Bár az APEH előszeretettel fenyegeti a könyvelőket mulasztási bírsággal, érdemes tudnunk, hogy az Art. az APEH-re is ró kötelezettséget. Az Art. 175.§ (8) bekezdése előírja, hogy „A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes programokat – a benyújtásra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni”. Jogértelmezésemben a közzététel működőképes közzétételt jelent. A jelenlegi közzététel a „béta verzió” szintjét sem üti meg. Ezért, amint lehetővé válik az XML fájlok ellenőrzése, importálása, onnan indul a 30 nap. Megítélésem szerint mulasztási bírsággal nem sújtható az adózó az APEH hibás teljesítése miatt. Az ellenőrzés néha túl szigorú. Ez is ok nélkül akadályozza a bevallás határidőben történő benyújtását. Például az ügyintéző telefonszámában a kötőjel súlyos hiba, megakadályozza a bevallás beadását.
Mikor lesz „áldás” az elektronikus bevallás?
Amint a több tízmilliárdos költséggel megvalósított havi elektronikus bevallást az APEH a céljának megfelelően üzemelteti. Olyan törvénymódosításoknak van meg a feltétele, melyek eredményeként többek között megszűnhetne a Nyenyi adatszolgáltatás, a Kilépő dolgozó adatlapja, Igazolás a munkanélküli járadék megállapításához, az M30-as munkáltatói igazolás, az Igazolás a pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz, az Igazolás az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alapokról, az év végi Járuléknyilvántartó lap, Igazolás különadó-előleg levonásról, Igazolás ekhós jövedelmekről. Még felsorolni is szörnyű. A könyvelőkre viszont óriási adminisztratív teher rakódik, aminek költségeit viszont a vállalkozások fizetik meg.
A felsorolt igazolásokhoz szükséges adatokkal az APEH rendelkezik a havi adatszolgáltatás révén. Szintén teljesen felesleges a 2009. február 1-től hatályos újabb adminisztrációs teher a vállalkozásoknak: eszerint a magánszemélyeket tájékoztatni kell a ténylegesen levont adókról, járulékokról. A tényleges utalási adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak. A „szolgáltató adóhatóság” ne csak reklámszöveg legyen, hanem a fentebb felsorolt nyomtatványok, adatszolgáltatások formanyomtatványon lekérhetőek legyenek az APEH adatbázisából.
Az egyszerűsített bevallás is elhibázott törvénymódosítás volt. Az abba tervezett adatoknak kellene kiváltaniuk az M30-as munkáltatói igazolást (évközi Kilépő adatlapot). Erre kellene nyilatkozni a munkavállalónak, hogy az APEH rendelkezésére álló adatok alapján ki készítse el a bevallását. E törvény-módosítások beleillenének az egyszerűsítésbe, és jelentéktelen költségvetési kihatással járnának. Ehhez persze a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését nemcsak szóban kellene meghirdetni, hanem törvénymódosításokkal megvalósítani.
Angyal József
okleveles adószakértő, szoftverfejlesztő
Az üres nyomtatvány segítségével pillanatok alatt behatárolhatjuk, hogy melyik adattal kapcsolatosan jelzett hibát az AbevJava. Ez a papír legyen mindig kéznél! Az üres nyomtatvány mezőkódokkal való kinyomtatása után lépjünk vissza a Szerviz/Beállítások menüpontra, és vegyük le az előbb beállított „pipát” a Közös azonosítók nyomtatása sorról, hogy az érdemi tartalommal teli nyomtatványon ez már ne szerepeljen.
A mezőkódok két részből állnak. Első részük a nyomtatványlapot azonosítja, a további a mezőbe kerül. Egyben kell kezelni őket, például: 0H0001D0550CA. Ha ismerjük a mezőkód felépítését, akkor egy hibaüzenetből, mely a példa szerinti mezőkódra hivatkozik, rögtön tudjuk, hogy a 0908-10-es lapon a tb-járulék alapjával van a gond. Honnan lehet ezt tudni? Az első pozíció mindig „0”. A második pozíció a lapot jelöli. A „H” lap a 10-es járuléklap. Ezt követi a lapsorszám négy pozíción. Ha hónapon belül csak egy biztosítási jogviszonyunk van, akkor ez mindig 0001. Az ezután következő rész már a mezőtartalomra utal. Az első D betű a blokkot jelöli a nyomtatványon, a 0550 a nyomtatvány 550. sorát, míg a CA a nyomtatvány C oszlopát.
Figyeljünk arra, hogy 440. sorszámmal új mező került fel az Egyéb adatok lapra. 2009-től a 2 százalék egészségbiztosítási járulék alapját is fel kell tüntetni, de megszűnt a kedvezményes járulékfizetés kódja mező (például ekhós vagy Start kártyás jövedelem). Külön problémát okoz, hogy az APEH két különböző ellenőrző programot használ. Az egyik a nyilvános. Ezzel ellenőrzi le mindenki a beküldendő 0908-ast. A másik az ügyfélkapu „túloldalán” ellenőrzi bevallásunkat. Előfordulhat, hogy a hibátlanul beküldött bevallásunkat néhány hónappal később javításra visszaküldik – ami azt jelenti, hogy ami az egyik ellenőrző rendszer szerint hibátlan, az a másik szerint hibás.
Bár az APEH előszeretettel fenyegeti a könyvelőket mulasztási bírsággal, érdemes tudnunk, hogy az Art. az APEH-re is ró kötelezettséget. Az Art. 175.§ (8) bekezdése előírja, hogy „A bevallási és adatszolgáltatási nyomtatványokat – ideértve az adóhatóság honlapján közzétett számítógépes programokat – a benyújtásra előírt határidőt megelőzően legalább 30 nappal kell közzétenni”. Jogértelmezésemben a közzététel működőképes közzétételt jelent. A jelenlegi közzététel a „béta verzió” szintjét sem üti meg. Ezért, amint lehetővé válik az XML fájlok ellenőrzése, importálása, onnan indul a 30 nap. Megítélésem szerint mulasztási bírsággal nem sújtható az adózó az APEH hibás teljesítése miatt. Az ellenőrzés néha túl szigorú. Ez is ok nélkül akadályozza a bevallás határidőben történő benyújtását. Például az ügyintéző telefonszámában a kötőjel súlyos hiba, megakadályozza a bevallás beadását.
Mikor lesz „áldás” az elektronikus bevallás?
Amint a több tízmilliárdos költséggel megvalósított havi elektronikus bevallást az APEH a céljának megfelelően üzemelteti. Olyan törvénymódosításoknak van meg a feltétele, melyek eredményeként többek között megszűnhetne a Nyenyi adatszolgáltatás, a Kilépő dolgozó adatlapja, Igazolás a munkanélküli járadék megállapításához, az M30-as munkáltatói igazolás, az Igazolás a pénzbeli egészségbiztosítási ellátáshoz, az Igazolás az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-alapokról, az év végi Járuléknyilvántartó lap, Igazolás különadó-előleg levonásról, Igazolás ekhós jövedelmekről. Még felsorolni is szörnyű. A könyvelőkre viszont óriási adminisztratív teher rakódik, aminek költségeit viszont a vállalkozások fizetik meg.
A felsorolt igazolásokhoz szükséges adatokkal az APEH rendelkezik a havi adatszolgáltatás révén. Szintén teljesen felesleges a 2009. február 1-től hatályos újabb adminisztrációs teher a vállalkozásoknak: eszerint a magánszemélyeket tájékoztatni kell a ténylegesen levont adókról, járulékokról. A tényleges utalási adatok is az adóhatóság rendelkezésére állnak. A „szolgáltató adóhatóság” ne csak reklámszöveg legyen, hanem a fentebb felsorolt nyomtatványok, adatszolgáltatások formanyomtatványon lekérhetőek legyenek az APEH adatbázisából.
Az egyszerűsített bevallás is elhibázott törvénymódosítás volt. Az abba tervezett adatoknak kellene kiváltaniuk az M30-as munkáltatói igazolást (évközi Kilépő adatlapot). Erre kellene nyilatkozni a munkavállalónak, hogy az APEH rendelkezésére álló adatok alapján ki készítse el a bevallását. E törvény-módosítások beleillenének az egyszerűsítésbe, és jelentéktelen költségvetési kihatással járnának. Ehhez persze a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését nemcsak szóban kellene meghirdetni, hanem törvénymódosításokkal megvalósítani.
Angyal József
okleveles adószakértő, szoftverfejlesztő
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
