A Bizottság bizonyítottnak látta, hogy az Intel éveken keresztül jelentős összegeket fizetett  vezető számítógépgyártóknak, amennyiben azok hajlandók voltak késleltetni vagy leállítani a nagy rivális AMD chipjeire épülő termékek piaci bevezetését. Az Intel továbbá titkos és illegális engedményekkel – gyakorlatilag kenőpénzzel – vette rá a gyártókat, hogy elsősorban Intel-chipeket használjanak az új modellekben, s egy meghatározó kiskereskedelmi láncot is komoly összeggel premizált, hogy csak Intel-processzorra épülő számítógépeket tartson raktáron.

A milliárdos intő abszolút rekordnak számít: tavaly a Bizottság a Saint-Gobin üveggyártót sújtotta 896 milliós büntetéssel a cég árkartell-megállapodásai miatt, a Microsoft „csupán” 497 millió eurós számlát kapott 2004-ben, amiért visszaélt piaci erőfölényével.

Az Intelnek a döntés  kihirdetésétől számított három hónapon belül kell megfizetnie a bírságot, amely a vállalat 2008-as forgalmának 4,15 százalékára rúg. Elemezők szerint a chipbirodalom tavaly közel 10 milliárd dollár készpénztartalékot halmozott fel, így lesz miből fizetni; egyelőre azonban még megjósolni is nehéz, hogy a verdikt milyen közvetlen és közvetett üzleti károkat okoz az Intelnek.

A Bizottság  2002 óta vizsgálta az Intel üzleti gyakorlatát. Egy évvel korábban az AMD az USA-ban is kerestet nyújtott be az Intellel szemben: az ügy Amerikában ott 2010-ben kerülhet bírósági szakaszba. A chipgyártó sok jóra valószínűleg saját hazájában sem számíthat: az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes osztályának vezetője a múlt héten jelentette be, hogy a jövőben „igen agresszívan” kívánnak fellépni minden olyan ügyben, ahol alapos a gyanú, hogy egy meghatározó piaci szereplő tisztességtelen eszközökkel érvényesíti erőfölényét riválisaival szemben. 


Ecoline