Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Az elmúlt két évtized során a beszámoló közzétételének és tartalmának ellenőrzését túlságosan lazán kezelték. A legfőbb problémát az jelentette, hogy számos vállalkozás egészen egyszerűen nem nyújtotta be a beszámolóját, vagy a limit feletti forgalmi adatok ellenére se volt könyvvizsgálva, sőt, akadt köztük olyan kft. is, amelyik közel egy évtizede negatív saját tőkét tartalmazó mérleget tett közzé folyamatosan.
Manipulált beszámolók
A vállalkozások manipulálhatták az adatokat. Nyereségességről szóló beszámolót kapott a hitelező bank, az APEH pedig egy veszteséges cégről szóló adatokat. Az adatok az adótitok miatt nem voltak egybevethetőek. Néhány hitelező rájött arra, hogy le lehet leplezni a csalókat, ha az adóigazolásokban megkövetelik a társasági adóbevallás sarokszámainak feltüntetését (ilyen pl. a Széchenyi-kártya igénylésekor benyújtandó APEH-igazolás).
Az új rendszer lényege
Az új rendszerben a beszámoló közzétételét elmulasztó cégeket a beküldés határidejétől számított 30 napon belül levélben keresi meg az APEH a székhelyén és adószám-felfüggesztés mellett felszólítja őket a pótlásra. A 60 napos pótlási időszak eredménytelen letelte után az APEH megszüntetési eljárást kezdeményez, amelyet a cégbíróság ügyintézői, titkárai folytatnak le, a folyamat tehát szinte automatikus, nem kell hozzá külön bírói eljárás, és csak akkor fordítható vissza, ha a cég időközben elvégzi a pótlást.
