Magyarország négy helyet esett vissza a rangsorban, idén először Litvánia és Lengyelország is megelőzte Magyarországot a CPI 2010-es rangsorában. Ebben jelentős szerepe volt a választásoknak is - mondta a hvg.hu-nak Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, hozzátéve: Csehország korrupciós megítélésében is ennek volt a legnagyobb szerepe. A magyarázat - mint hangsúlyozta - kézenfekvő: korrupciós ügyek minden országban vannak - függetlenül az éppen aktuális hatalomtól. A választások idején azonban jóval több botrány lát napvilágot, mint egyébként.

A GKI Gazdaságkutató egy korábbi tanulmányára hivatkozva Alexa Noémi kifejtette, hogy a tenderek 65-75 százaléka korrupcióval érintett, ez pedig 25 százalékkal drágítja a közbeszerzéseket. 2008-ban a közbeszerzések értéke 1 600 milliárd forint volt, így "korrupciómentes működés esetén" 400 milliárd forint, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 1,5 százaléka lett volna megspórolható.

Igaz, kormányzati szándék már van a közbeszerzési törvény újrafogalmazására, de az eddig napvilágott látott módosítások - egy kivételével - köszönő viszonyban sincsenek a korrupcióellenes intézkedésekkel - mondta a hvg.hu-nak Alexa Noémi. Hiába sürgetőek az állami beszerzések, vétek volt kivenni őket a törvény hatálya előtt. Előrelépés - ami a korrupcióellenes törekvéseket illeti - egyetlen passzusban történt: eltörölték a hirdetmények kötelező közzétételét, amiért a cégeknek oldalanként 8 ezer forintot kellett fizetniük. 

Feladat van még bőven

Alexa szerint olyan törekvésekre lenne szükség, mint korábban az állami tisztségviselők fizetésének nyilvánosságra hozatala, de a megvalósítás ott is felemás volt. Nem derült fény ugyanis a beosztottak bónuszaira és a prémiumokra. A Transparency International ügyvezetője szerint javítani kéne még az Országos Igazságszolgáltatás forráselosztási rendszerén, jelenleg ugyanis nem átlátható, mire fordítják az infrastruktúra fejlesztésére szánt pénzeket.

Ahhoz, hogy az ország megítélését illetően tényleges javulás történjen, átfogó korrupcióellenes stratégiára lenne szükség, melynek részeként módosításra szorulna a közbeszerzési törvény mellett a párt- és kampányfinanszírozási törvény is. Hatékonyabb bírósági rendszerre és a kontrollintézmények függetlenségére lenne szükség. A szervezet fontosnak tartja a bírók képzését, miután a perek kimenetele gyakran a bírák felkészültségén áll vagy bukik.

A kontrollintézmények, mint a versenyhivatal vagy Állami Számvevőszék vezetőinek újraválasztását megtiltanák, így elkerülve, hogy választások előtt - pozíciójuk megtartása érdekében - részrehajlóvá váljanak.

A megelőzés legalább olyan fontos

A nemzetközi korrupció ellenes szervezet globális felmérése alapján Magyarország idén 4,7 ponttal az 50. helyen áll; ezzel a régiós átlag mögé kerültünk. A változás mértéke is a legmagasabb a környező országokhoz képest, hiszen a CPI mutatóban a tavalyihoz képest 0,4 pont a visszaesés. Hazánk esetében az üzleti szektor véleményét mérő mutatók romlottak jelentősen. 

A piac türelmetlen és mihamarabbi hatékony fellépést vár a kormánytól, hiszen a gazdasági válságból való kilábalás, illetve az ország versenyképességének növelése lehetetlen átfogó antikorrupciós intézkedések nélkül. Alexa Noémi szerint fontos, hogy az elszámoltatások mellett egy, a megelőzésre fókuszáló, strukturált kormányzati korrupcióellenes fellépés is kezdetét vegye.

Globális kihívások

A korrupció az egész világot érintő súlyos probléma, a 2010-es CPI felmérésben vizsgált 178 ország mintegy háromnegyede 5 pont alatt szerepel a rangsorban. A globális problémák – pénzügyi válság, klímaváltozás, szegénység – leküzdéséhez globális korrupcióellenes intézkedések kellenek, így a Transparency International az ENSZ Korrupció Elleni Egyezményének szigorúbb alkalmazását javasolja.

A CPI rangsorban visszaesést mutató országok közé a pénzügyi válság által leginkább sújtott államok tartoznak, így megállapítható, hogy összefüggés van a gazdaság helyzete és a korrupció érzékelése között. Ahhoz, hogy gazdasági téren fejlődés legyen ezekben az országokban, a korrupció leküzdése, az átláthatóság növelése elengedhetetlen.

A Transparency International Korrupció Érzékelési Indexének vezető helyéért idén Dánia, Új-Zéland és Szingapúr verseng 9,3-as pontszámmal. Az utolsó helyeken továbbra is a gyenge állami intézményekkel rendelkező, gyakran belpolitikai konfliktusokkal küzdő országok a dominánsak. Afganisztán és Mianmar osztozik az utolsó előtti helyen 1,4-es pontszámmal, az utolsó helyen Szomália áll 1,1-es pontszámmal.