Nyolcszor annyi folyna be az adókerülők fülön csípéséből, mint amennyit a kormány válságadó címén szedne be az élelmiszerkereskedőktől. Ugyanis az OKSZ a feketekereskedelmet a KSH által 3300 milliárd forint értékűre taksált magyarországi élelmiszerkerskedelmi forgalom 20 százalékára becsüli, ami azt jelenti, hogy a 3300 milliárdon felül van egy 660 milliárd forintos feketepiac - mondta Feiner Péter, a szövetség elnöke az Európai Kereskedelem Napjának  rendezvényén. A hvg.hu-nak azt is hangsúlyozta, hogy a 660 milliárdos feketepiac  egyharmada 220 milliárd forint, ami 60 milliárd forinttal több, mint amennyit a válságadóból remél a kormány jövőre és közel nyolcszor annyi, mint a nagy élelmiszerláncokat sújtó 30 milliárdos teher  lenne 2010-ben. A teljes feketepiac felszámolásával 25 százalékos áfa befizetésánél, 120 milliárd forinttal gazdagodna a költségvetés – mutat rá Vámos György, az OKSZ főtitkára.

A Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ), mint azt Gablini Gábor helyettes soros elnöke nyomatékosította, elvárja a kormánytól, hogy fogalmazza meg markánsan és közérthetően: a törvényes keretek között működő vállalkozásoké az elsőbbség és a feketegazdaság szereplőit vagy a legalitás irányába kell terelni, vagy meg kell szüntetni tevékenységüket.

Ami azonban a válságadót illeti, az OKSZ elnöke méltánytalannak és aránytalannak tartja, hogy nem a teljes élelmiszerkereskedelmi szektort érinti, hanem csak a kiskereskedelmi láncokat sújtja, miközben a forgalom 75 százaléka jellemzően a beszállítóké és a nagykereskedőké. Feiner Péter felhívta a figyelmet, hogy az Európai Kereskedelmi Napot életre hívó EU Commerce, európai kereskedelmi érdekvédelmi szervezet elnöke nem véletlenül minősítette diszkriminatívnak és protekcionistának a válságadót.

Dr. Rainhardt von Leoprechting elnök különösen problémásnak tartja, hogy a kiskereskedelemre vonatkozó közteher legnagyobb részét összesen hat vállalkozás fizeti meg. A megkülönböztetés alapja, hogy a franchise-rendszerben működő láncoknál -  mint a magyar tulajdonban lévő CBA és a Coop hálózatnál nem kell összevonni az egyes egységek árbevételét, így mentesülnek a legmagasabb adókulcs alól. A 2,5 százalékot, vagyis a legtöbbet, a Tesco, a Spar, az Aldi, az Auchan, a Lidl és a Penny fizetne árbevétele után ebben a sorrendben.

Ahhoz, hogy a élelmiszer kereskedők elfogadhatónak tartsák a rájuk kivetett adót, az OKSZ elnöke szerint, a kiskereskedelmi láncok heyett a teljes szektort meg kellene adóztatni és megváltoztatni a válságadó alapját, miszerint az adózóknak a 2,5 százalékos terhet az árbevétel helyett az árrés után kellene fizetniük.

Nem protekcionista és nem is diszkriminatív, hanem eszköz a gazdaságfejlesztésre, amelynek létjogosultságát az IMF sem vitatja – reagált Horváth Endre a hvg.hu-nak. Az államtitkár amellett, hogy hangsúlyozta a válságadó 2013-ban megszűnik, emlékeztetett arra is, hogy a különadó mellett a kormány élénkíteni kívánja a keresletet a személyi jövedelemadó csökkentésével, ez pedig kompenzálhatja a kieső forgalmat. A hvg.hu kérdésére, hogy az államtitkár lát-e esélyt a válságadó kiváltására más adóval vagy december előtti módosítására, azt felelte: " a válságadót jelenlegi formájában elfogadta az IMF és az ország hitelminősítése is javult, más alternatívákat alátámasztó számításokat nem látott, így a válságadó kiváltásáról, módosításáról sem tud nyilatkozni egyelőre". Hozzátette az adó kivetése a nagy árbevételű kiskereskedőkre azért is jogos, mert az APEH adatai alapján volt olyan lánc, amelyik nulla forint társasági adót fizetett.

Az OKSZ szerint azonban azt a tényt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy miközben a KSH adatai szerint 2010 első nyolc hónapjában több mint 3 százalékkal csökkentek a bolti eladások, 30 milliárdot vár idén a kormány azoktól az élelmiszer-kiskereskedőktől, akiknek a nettó éves árbevétele meghaladja az 500 millió forintot.  Az árbevétel azonban nem egyenlő  a társaság profitjával és ha jobban megnézzük az APEH adatait, akkor kiderül, hogy tavaly a kiskereskedelmi ágazat (a lakosságot kiszolgáló 43 ezer vállalkozás 4 649 milliárd forint bevétele mellett) összességében 33 milliárd forint veszteséggel zárta az esztendőt (az adózás előtti eredményt tekintve), aminek döntő oka a kedvezőtlen piaci helyzet mellett a nagy üzletláncok másfél évtizedes folyamatos beruházása és a folyamatosan bővülő magas foglalkoztatottság költsége – figyelmeztet a szövetség a honlapján. Egyúttal arra is rámutat, hogy a válságadó nem terjed ki a nagykereskedelmi (a vállalkozásokat, intézményeket kiszolgáló) vállalkozásokra, ahol 31 ezer cég 11 734 milliárd árbevétel mellett 172 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el 2009-ben. Vámos György a fentiek okán idén szinte lehetetlennek tartja a válságadó befizetését, jövőre a szektornak nagyobb esélye van kitermelni a válságadót , ha az adóváltozásoknak köszönhetően, nő a fogyasztás.

Míg a különadó csak a szektor legnagyobb árbevételű vállalatait érinti, addig a kártyás fizetések után a bankoknak fizetendő intercharge díj az egész szektort – figyelmeztet az Eu Commerce elnöke hozzátéve a módszer azért kifogásolható mert egyáltalán nem átlátható a vállalkozások számára, csökkenti a versenyképességet. Az Európai Kereskedelem Napja alkalmából rendezett találkozó résztvevői  szerint a kiskereskedelem versenyképességét szem előtt kell tartania a kormányoknak, miután a magyar és egyben az uniós GDP növekedéséből aligha lehet kihagyni a kiskereskedelmet, lévén az ipar után a második legnagyobb termelője a nemzeti összterméknek. A kereskedelmi szektor nemzetgazdaságban betöltött fontos, - méltánytalanul figyelmen kívül hagyott - szerepét a VOSZ évek óta hangsúlyozza.

KSH

Magyarországon a kiskereskedelmi forgalom 2005 óta tartó növekedési tendenciája - A KSH felmérése alapján - 2008-ban megállt és az előző évhez képest hazánk összes régiójában csökkenést mutatott. Míg a kiskereskedelmi szektor 7 558 milliárd forint forgalmat realizált 2008-ban, addig a tavalyi érték megközelítőleg a 7 282 milliárdot érte el. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletek eladásai 2010 augusztusában lényegében nem változtak, az első nyolc hónapban 2,8 százalékkal kisebb volumenű forgalmat bonyolítottak az előző év azonos időszakához képest.

Az Eurostat gyorsbecslése szerint 2010. augusztusban az Európai Unió 27 tagállamában az előző év azonos időszakához mérten átlagosan 0,8, az eurózóna országaiban 0,6 százalékkal növekedtek a kiskereskedelmi eladások. Az országok nem teljes körére rendelkezésre álló adatok szerint 10 tagállamban tapasztaltak bővülést, 1-ben stagnálást, 9-ben csökkenést. A legnagyobb növekedést (6,7%) Lengyelországban, a legnagyobb visszaesést (6,9%) Litvániában mérték.