szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A nyugdíj egyéni nyilvántartó lap (NYENYI) jó ideje az egyik legvitatottabb adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen ezeket az adatokat Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal párhuzamosan (ONYF) már 4 éve gyűjti az adóhatóság is. Szó volt ugyan arról, hogy egy kézbe kerül majd ez az adatszolgáltatás, de összevonást sikerült állítólagos adatbiztonsági hibákkal megfúrni, így jövőre is lesz NYENYI, sőt még az is kétséges, hogy 2012 áprilisára megszűnik-e.

A NYENYI által évente összegyűjtött nyugdíj-megállapítással kapcsolatos adatokat már 2007.01.01-től integrálni lehetett volna az ONYF adatbázisába, de az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság korábbi vezetői mindvégig támadták és feleslegesnek tartották az APEH adataira épülő adatszolgáltatást. Az ONYF évekig lobbizott tehát a NYENYI megszüntetése ellen, ezért Igyekezett az átadott adatbázisokat alkalmazhatatlan és hibás forrásnak minősíteni és minden évben elérte, hogy a jogalkotó egy újabb évvel hosszabbítsa meg az adatszolgáltatást. Idén azonban már a kormánynak is elfogyott a türelme: a 2010-es évtől kezdve már csak a nyugdíj megállapításához szükséges tárgyévi adatok esetére kellett évközi adatszolgáltatást benyújtani, a szokásos éves adatszolgáltatás megszűnt.

Az ONYF adatai szerint 784 ezer foglalkoztató teljesített NYENYI adatszolgáltatást 2009-re vonatkozóan közel 4 és félmillió biztosítottról. Ha minden foglalkoztató évente átlagosan csak 40 ezer forintot költ a NYENYI előállítására, tárolására, továbbítására és megőrzésére, akkor a munkaadók számára az adatszolgáltatás körülbelül 40 milliárd forintba kerül, ami egy inproduktív, a magyar gazdaságot hátráltató adminisztrációs költség. Az adóhivatalnál rendelkezésre álló adatok ennek a töredékéért is átadhatóak lennének az ONYF -nek, aki ráadásul most nyert el egymilliárd forintos uniós támogatást ezen adatok feldolgozására és prezentálása a dolgozóknak. Minden adott tehát ahhoz, hogy az ONYF a 2010-es adatokat az adóhatóságtól átvéve megfeleljen az elvárásoknak, azonban a vezetők akarata más irányba mutat.

Az „adatbiztonság nem elégséges” és hasonló általános indoklásokat kapott a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének delegációja a december 3-ára (2 hónap várakozás után) megszervezett egyeztetésen. Az ONYF és a minisztérium illetékesei az adóhatóságot hibáztatták, amit az APEH Bevallási Főosztályának vezetője azzal utasította vissza, hogy az ONYF csupán tavaly juttatta el a keresztellenőrzéshez szükséges összefüggések mátrix-adatait, amivel tehát évekig késlekedett, tudatában annak, hogy éppen ezzel lehetetleníti el az adatszolgáltatás kiváltását. Az ONYF azt hangoztatta, hogy 30-40 lapot tudtak a 2010 évközi adatokból összevetni az APEH adataival, amelyeknél az évesítés logikátlan összesítése miatt „elengedhetetlen szükségét” látják a NYENYI adatszolgáltatás meghosszabbításának.

Ruszin Zsolt kommentárját az Adózónán olvashatja.

 

* * * Hogyan egészíthető ki az állami nyugdíj?

A majdani állami nyugdíj szinte biztosan nem lesz elég az aktív korban megszokott életszínvonal fenntartására. Egy megtakarítás azonban megfelelő jövedelemkiegészítést biztosíthat. Ráadásul nyugdíj-előtakarékosság választásával 20% állami támogatás is elérhető. A Bankmonitor nyugdíjmegtakarítás-kalkulátora megmutatja, hogy egy adott összegű havi megtakarítás mekkora nyugdíjkiegészítést jelenthet majd.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Napi merítés

Mi lesz a nyugdíj jövője?

Az állami nyugdíjrendszerben is vannak kockázatok és tisztán látszik, hogy a napjaink demográfiai folyamatai mellett nem tartható tovább az a tévképzet, hogy az állam majd jólétet biztosít nekünk öregkorunkra.

hvg.hu Gazdaság

Brüsszeli értesülésünk: az EU tétlenül nézheti a magánnyugdíjrendszer lerombolását

Kevés az esély arra, hogy az Európai Bizottság bármilyen érdemi lépést tegyen a magánnyugdíjrendszer lerombolására készülő Orbán-kormányzat ellen. A második pillér mellett kitartó pénztártagok számára az összefogás és a kollektív pereskedés szolgálhat reménnyel. Magyarország legfeljebb a makrogazdasági célok teljesítésének elmulasztása miatt kaphat idővel megrovást.