A múlt héten adta be keresetét a bécsi választott bíróságra a Suez Environnement: a francia vállalat 32 millió euró, azaz mintegy 10 milliárd forint kompenzációt kér Pécstől a Pécsi Vízmű Zrt. székházának elfoglalásáért és a kiesett bevételért. A bíróságon már bejegyezték a periratot, jelenleg a város válaszát várják.

A kereset beadásával egy időben tárgyalja a magyar parlament a polgári perrendtartásról szóló törvényjavaslatot. A módosítás lényege, hogy kiemelt jelentőségű ügyekben kizárnák a választott bíróság alkalmazásának lehetőségét abban az esetben, ha bármelyik fél a magyar állam, helyi önkormányzat, költségvetési szerv, központi államigazgatási szerv, illetve közvetlenül vagy közvetetten ezek többségi tulajdonában vagy vagyonkezelésében, illetve többségi befolyásában álló gazdálkodó szervezet.

Az MTI-nek nyilatkozó Berke Barna szerint ha a bécsi választott bíróság lefolytatja az eljárást, és elmarasztalja a magyar felet, akkor sem lehet az esetlegesen megítélt kártérítést behajtani. A nemzetközi jogász megfogalmazása szerint a visszamenőleges hatályú jogalkotás miatt a végrehajtás fázisában lehet megakasztani a megítélt kártérítés beszedését.

Berke Barna hozzátette: jelenleg választott bíróság akkor sem hozhat döntést, ha egy jogvita nem tartozik választott bírósági útra, ha nem tartják be az eljárási szabályokat, vagy ha nincs törvényesen megalakítva. Ugyancsak kizáró ok lehet, ha olyan jogkövetkezményű döntést hoz a választott bíróság, amely annak az országnak a közrendjébe ütközik, ahol az ítéletet végre kellene hajtani.